A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

Aki csak a termelési tervek teljesítésén keresztül ítéli meg gazdasági helyze­tünk alakulását, az megnyugtató, de a valóságos helyzetnek nem megfelelő képet kap. Igaz, hogy termelési tervünket ez évben is — az első félév tapasztalata alapján — jelentősen túlteljesítjük. A túlteljesítés, általában a termelés növekedésének jelentős része azonban továbbra is a létszámnövekedésből adódik. Az év első 5 hónapjában az állami ipar nettó termelése 14%-kal magasabb, mint egy évvel korábban volt. A termelékenység 6,5%-kal, a munkások száma viszont 7,5%-kal haladta meg az elmúlt év azonos időszakáét. Ez egyebek mellett és talán elsősorban annak következménye, hogy üzemeink­ben nem foglalkoznak megfelelően a normák megállapításával. Vannak üzemek, amelyekben három év óta a normák változatlanok, miközben a technológia, a begyakorlottság és más tényezők jelentősen megjavultak. Nem akarunk általános, országos normarendezést bevezetni. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra, hogy ezt csak akkor lehet elkerülni, ha állandóan és rendszeresen szigorítják a normákat úgy, ahogy a feltételek ezt lehetővé teszik és megkövetelik. Törődjenek vele, hogy a becsült és sok esetben rendkívül laza normák helyett műszaki normá­kat vezessenek be. Itt ismét pártszerveink és pártszervezeteink vezetőihez fordulok. Annak, hogy a párt valóban felelősségteljes vezetője az országnak, így az ország gazdaságának is, abban is meg kell nyilvánulnia, hogy számon tartja és ellenőrzi az ilyesfajta, a gazdasági vezetők számára kényelmetlen, népszerűtlen feladatok teljesítését. A kevésbé öntudatos munkások kétségkívül szívesen látják a laza normákat, általá­ban azt a lehetőséget, hogy viszonylag kevés munkával viszonylag sok pénzt keres­hetnek. Vannak vezetőink között is — ha nem is nagy számmal — olyanok, akik éppen ezekhez a kevéssé öntudatos munkásokhoz alkalmazkodva igyekeznek ma­gukat népszerűvé tenni. A kommunistáknak azonban az a feladatuk, hogy ezekkel szemben az egész munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekeit képviseljék. Min­dazok a megyei, kerületi és járási pártszerveink, amelyek területén üzemek van­nak és még inkább üzemi pártszervezeteink, foglalkozzanak a normák és munkateljesítmények kérdésével, és gondoskodjanak róla, hogy az üzemek vezetői és szakszervezeti szervei is megfelelően foglalkozzanak ezekkel. Azt terveztük, hogy ebben az évben növelni fogjuk belkereskedelmi készletein­ket. Ezzel szemben az év első felében a belkereskedelmi készletek jelentősen csök­kentek. A belkereskedelem áruértékesítési tervét az év első felében több mint két milliárd forinttal túlteljesíti. Az év második felében további, legalább egy milliárd forintos túlteljesítéssel kell számolni. A megnövekedett vásárlóerő kielégítését nem minden esetben tudjuk a termelési tervek túlteljesítése által rendelkezésre álló árualapokból biztosítani. Hozzá kell nyúlnunk néhány esetben az export áru­alapokhoz is, miközben az export teljesítése enélkül is sok kívánnivalót hagy maga után. Az éves terv jóváhagyásakor azzal számoltunk, hogy fizetési mérlegünk a ka­pitalista országok felé az év végén egyensúlyban lesz, és a tőkés viszonylatban igénybe vett hitelek állománya év közben sem emelkedik több mint 150-200 millió devizaforinttal. Ezt a szintet már az első negyedév végén meghaladtuk. Ugyanak­kor világossá vált, hogy a felvásárlási lemaradások szükségessé tesznek kenyérga­bona és húsimportot, a mezőgazdaság tervezettnél gyorsabb ütemű átszervezése egyebek mellett többlet műtrágya importot követel meg. Ezt látva a kormány tudomásul vette, hogy az év közbeni hitelnövekedés a kapitalista országokkal 638

Next

/
Thumbnails
Contents