A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

6 A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 1959-ben hozott új oktatási törvényt. A Népszabadság 1960. január 22-én és 23-án terjedelmes cikket közöl „A szovjet oktatási reform a megvalósítás útján" címmel. 7 Magyar pártküldöttségek tanulmányozták ezekben az országokban az oktatás továbbfejlesztésének terveit és a megvalósítás gyakorlatát. A tapasztalatokról készült feljegyzések lelőhelye: MOLM-288. f. 33/1959/1. ő. e. 8 A jegyzőkönyvhöz csatolt előterjesztés: „Javaslat oktatási rendszerünk továbbfejlesztésének irányelveire". (MOL-M-288. f. 4/30. ő. e.) 9 L. erről „Jelentés az oktatási reform végrehajtásának tapasztalatairól" c. előterjesztést az MSZMP KB 1965. március 11-13-i ülésére. (MOL-M-288. f. 4/73. és 74. ő. e.) 10 A Munkaerőtartalékok Hivatalát a Minisztertanács 1950-ben hívta életre az ipari szakképzés biztosítására. Hatáskörébe tartoztak az ipari tanulók szakiskolái, az oktatási anyagok és az oktatási módszerek kidolgozása, a tanműhelyek munkájának elvi-módszertani irányítása. A szerv 1957-ben megszűnt, feladatkörét a Munkaügyi Minisztérium vette át. Eddig a szakmunkásképzés nem volt a magyar közoktatásügy hivatalosan is elismert része, ezen a ponton megtört az ötvenes években kialakított magyar iskolarendszerre jellemző „zsákutcamentesség", az alsóbb iskolatípusból a felsőbbe való továbblépés elve és gyakorlata. Az 1961. III. sz. törvény lehetővé tette a szakmunkástanuló intézetekben végzetteknek tanulmányaik középiskola-szintű befejezését. (TRHGY 1961. 25-34. p.) 11 Az egyetemi és főiskolai levelező oktatást az 1951-1952-es tanévben vezették be a Minisztertanács 1951. július 17-i rendelete alapján. Az MSZMP KB Titkársága 1960. február 23-án foglalkozott az esti és levelező egyetemi oktatással. (MOL-M-288. f. 7/72. 6. e.). Ezt követő állami rendelkezés: 19/9160. (IV 13.) Korm. számú rendelet a felsőoktatási intézmények levelező és esti tagozatain továbbtanuló dolgozók kedvezményeire. (TRHGY 1960. 198. p.) 12 A tankötelezettség korhatárának 16 évre történő felemeléséről még korai volt múlt időben beszélni 1960-ban. Az Elnöki Tanács 1951. május 29-én a 6-14 éves korú gyermekek tankötelezettségéről hozott törvényerejű rendeletet, majd az 1959. július 25-i tvr.-rel 15 éves korig terjesztette ki a tankötelezettséget. A KB elé terjesztett javaslat I. fejezet 2/b pontja pedig így szól: „A tankötelezettség korhatárát a jelenlegi 15 évről 16-ra kell felemelni." Az 1961. évi III. tv. A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről (kihirdetés napja: 1961. október 17.) előírja a 6-16 éves korig tartó tankötelezettséget. Az MSZMP VIII. kongresszusán már megállapították: „Széles körű társadalmi vita után törvényerőre emelkedett az új oktatási reform A tankötelezettség korhatárát 16 évre emeltük." 13 A továbbképző iskolákról 1. a 36/1959 (VII. 19.) Korm. sz. és az ehhez kapcsolódó 9/1959 (X. 9.) MM. sz. rendeletet. (TRHGY 1959. 248-249. és 619-622. p.) 14 A határozati javaslat 3. pontja szól erről (így szerepel a végleges határozatban is): „Gondoskodni kell róla, hogy a társadalom az irányelveket megismerhesse és észrevételeivel javaslataival segíthesse a közoktatás reformját. A Népszabadság, a Népszava, a Magyar Nemzet és a pedagógiai sajtó közölje az irányelveket teljes terjedelemben, a rádió pedig adjon róla megfelelő tájékoztatást. Szeptember-október hónapokban meg kell szervezni a tézisek országos vitáját. Az irányelveket a megyékben, megyei jogú városokban és a budapesti kerületekben az illetékes tanácsok szervezésében, továbbá 15-20 nagyüzemben értekezleten kell megvitatni. Ezeken vegyenek részt a pártszervezetek, tömegszervezetek, pedagógusok, szülői munkaközösségek képviselői. Az értekezleteken az illetékes pártbizottság első titkára, a megyei értekezleteken ezen kívül még a KB egy-egy tagja is jelenjen meg és szólaljon fel. Az irányelveket vitassák meg: a SZOT elnöksége, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Tudományos Akadémia, valamint az egyetemek és a főiskolák. A Pedagógus Szakszervezet a pedagógus pártszervezetek segítségével az iskolák tantestületeiben, a Nőtanács pedig a szülői munkaközösségekben szervezze meg a tézisek vitáját." (MOL-M-288. f. 4/30. ő. e.) 15 L. az 1956. évi 33. tvr. 2. § alapján az oktatási és népnevelési minisztérium összevonásából létrejött Művelődésügyi Minisztérium ügykörének meghatározását az 1045/1959. (IV 25.) Korm. sz. határozatban (TRHGY 1957. 347. p.), továbbá a jegyzőkönyvben Kállai Gyula válaszát. Az oktatás irányításáról egyébként az 1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről 29. § (1.) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „Az oktatás-nevelés elvi, politikai, gazdasági, módszertani és szakmai egységességét a művelődésügyi miniszter és az egyes oktatási intézmények szerint illetékes miniszterek együttesen biztosítják." (TRHGY 1961. 25-34. p.) 16 L. az 1958. évi 26. sz. tvr. a tanító- és óvónőképzésről. (TRHGY 1958. 120. p.) 17 Csergő János kohó- és gépipari miniszterről van szó. 18 A Budapesti Pártbizottság 1960. június 6-án tanácskozott az iskolai gyakorlati foglalkozások tapasztalatairól és a termelés pártellenőrzéséről. A Népszabadság a június 7-i számában tudósított erről. 19 Ez a mondat nyilván reagálás Ilku Pál művelődésügyi miniszterhelyettes közbeszólására. 20 Az 1047/1958. (XII. 31.) Korm. sz. határozat a vállalati igazgatók jogkörének módosításáról szól, amely az 1077/1954. (IX. 21.) sz. Minisztertanácsi határozat TV/2, pontját módosította. Az említett 630