A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

1954. évi határozat szerint „Az igazgató a vállalat leltárába felvett állóeszközöket csak az irányító szerv engedélyével idegenítheti el, vagy selejtezheti ki, darabonként 25 000 Ft leltári érték alatt azokat saját hatáskörben is kiselejtezheti." Ennek 2. pontja: a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnöke felhatalmazást kapnak arra, hogy a vállalati anyag- és termékkészletek, valamint állóeszközök kiselejtezésénél irányadó értékhatárokat szabályozzák. 21 Az előterjesztés hivatkozott szövege a következő: „Az egyetemi és főiskolai hallgatók tanulmányaik befejezése után 1-2 évi kötelező szakmai gyakorlaton vegyenek részt fizetéses állásban. Ennek idejét csökkenteni lehet azoknál a hallgatóknál, akik felvételüket megelőzően már bizonyos időt munkában töltöttek." 22 A határozati javaslat szerint az irányelveknek a társadalmi vitája utána a tapasztalatok felhasználásával kidolgozott végleges javaslatot 1960. december 30-áig kell a PB elé terjeszteni, ezt követően a Művelődésügyi Minisztérium az új oktatási törvénytervezetet 1961. március 31-éig terjeszsze az Országgyűlés elé. A reform bevezetésére pedig folyamatosan 1965,1970, ül. 1975-ig kerülne sor. 23 Benke Valéria (1920-) tanítónő, politikus; 1947 júliusától az MKP KV Nőtitkárságának munkatársa. 1948-tól 1950 végéig az MNDSZ Budapesti Bizottságának titkára. 1951-től 1954-ig az Országos Béketanács titkára. 1954-től 1956 októberéig a Magyar Rádió elnöke, 1957 januárjától alelnöke, majd 1958-ig ismét elnöke. 1958-tól 1961-ig művelődésügyi miniszter, 1961 és 1988 között a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke. 1951-től 1954-ig az MDP KV póttagja, 1956 októberéig tagja, 1957. február 26-ától 1988-ig az MSZMP IKB, ül. KB, 1970-től 1975-ig a PB tagja. 24 Homérosz „Iliász" c. eposzára utalt Kádár János 25 A „Szakmai Ifjú Mestere" mozgalom 1957-ben a Csepel Művekből indult el, a KISZ KB irányításával országos mozgalommá fejlődött, mint a szakmunkás fiatalok szakmai továbbképzésének és egyéni munkaverseny „mozgalmának népszerű formája". 26 A kipontozás az eredeti szövegben is szerepel. 27 Pontosabban: Művelődésügyi Minisztérium. 28 Háy László (1891-1975) 1954-től külkereskedelmi miniszter, 1956 áprilisától a Magyar Nemzeti Bank elnöke, 1957-től a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára és rektora. 1959. december 5-étől az MSZMP KB tagja. 29 A KB Titkársága 1960. február 23-án tárgyalta az egyetemi levelező oktatásról szóló javaslatot. (MOL-M-288. f. 7/72. ő. e.) A kormány pedig április 7-én hozott rendeletet, amely az addigiaknál több kedvezményt nyújt a felsőfokú levelező, illetve esti oktatásban résztvevőknek. {TRHGY1960.) 30 Az említett „reformok" közé tartozott pl.: 1945. augusztus 16-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletet hozott az általános iskola megszervezéséről, és intézkedett a nőknek a tudományegyetem jog- és államtudományi karára való felvételéről. 1949. július 2-án megnyitották a Tanügyi Akadémiát, ahol üzemi munkások készültek fel közoktatási munkakörök ellátására, szeptember 5-én az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletben mondta ki, hogy a vallásoktatás az ország iskoláiban nem kötelező. 1954-ben sor került az ösztöndíj rendszer módosítására, megnyílt az Idegen Nyelvek Főiskolája, a Lenin Intézet kivált az ELTE szervezetéből és önálló felsőoktatási intézménnyé szerveződött; rendelet született a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola, valamint két mezőgazdasági akadémia létesítésére. 31

1948-ban államosították az iskolákat! 32 Az osztálytermekben délelőtt is, délután is folytatott „két műszakos" tanításról van sző. 33 Biszku Béla (1921-) 1951-től az MDP X., illetve XIII. kerületi bizottságának titkára. 1956. december 8-ától az MSZMP Budapesti Intéző Bizottságának elnöke, 1957. február 28-ától belügyminiszter. 1956 novemberétől az MSZMP IKB, ül. KB és az IIB, ül. PB tagja. 34 Helyesen: illeti. 35 Helyesen: Mittweida. Város az egykori NDK területén. 36 Értelemszerűen: felvetését. 37 A kipontozás az eredeti szövegben is szerepel. 38 A kipontozás az eredeti szövegben is szerepel. 39 A PB 1960. május 17-i ülésére beterjesztett javaslatban erről a következőket olvashatjuk: „Arra kell törekedni, hogy minél többen és minél tökéletesebben tanulják meg valamelyik világnyelvet. A szükségletnek megfelelő számban létre kell hozni olyan 12 osztályos iskolákat, amelyben az anyanyelv meüett minél több tantárgyat oktatnak az adott idegen nyelven." A vitában Orbán László hangsúlyozta, hogy „már az első osztályban kezdenének tanulni azon a nyelven, amit a 12 év alatt elsajátítanának." Kádár János pedig a következőket mondta: „Az idegen nyelvű iskolákat is kihagynám, nem lényeges. Ez egyébként belső döntés kérdése, és lehet ilyent csinálni, ha szükséges. Hasznosnak mutatkozik, hogy ilyen helyen diplomatákat, külkereskedőket képezzenek." (MOL-M-288. f. 5/183. ő. e.) 631