A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

zásban fogadjuk el, akkor a Központi Bizottság határozata érvül szolgálhat ahhoz, hogy elhanyagolják a közgazdász hallgatók létszámkérdését, a közgazdász szakemberek képzését. Lenn a munkahelyeken érzik, hogy közgazdászokra szükség van. Ez jut kifejezésre abban, hogy már a műit évben rendkívül sokan jelentkeztek levelező hallgatónak és az idén még többen. 1272 ember jelentkezett levelező tagozatra. Közülük az eddigi intézkedések szerint maximálisan 400-at veszünk fel. Ezen a területen még lehetne emelni a felvételt, mert sem diákotthoni elhelyezést nem kell biztosítani, sem ösztöndíja nem terheli a költségvetést, csak oktatói létszámemelés szükséges a kérdés megoldásához ós a levelező hallgatókra vonatkozó párt- és kormányhatározat

29 gondos végrehajtása. Az idevágó rendelet azt mondja, hogy a levelező közgazdász hallgatók számára a hét három napján napi két-két óra fizetett munkaidő-kedvezmény biztosítandó, ami indokolt esetben egy napra összevonva is igénybe vehető. Felvetem azt a kérdés, hogy nem volna-e helyes a levelező hallgatók kötelező foglalkoztatását egységesen szombaton tartani, reggel 8 órai kezdettel. A hallgatók szombaton munkahelyük helyett az egyetemre mennének be, a munkahelyen valószínűleg könnyebb ahhoz alkalmazkodni, hogy az alkalmazott szombaton nem megy be, mint ahhoz, hogy hetenként háromszor hamarabb megy el. A hallgató a délelőtti órákban jobban hasznosítja az időt, mint fáradtan a munkaidő után. Szombaton a délelőtti hallgatók számára szabadnapot vagy üzemi gyakorlatot rendszeresíteni. Ez a kérdés a tanrend szempontjából nehézség nélkül megoldható. Még csak egy kérdést kívánok érinteni: A 7. oldalon a második sor 2. bekezdésében ez áll: a tananyag korszerűsítése, elavult részeinek elhagyása által csökkenjen az elméleti órák aránya. Egyetértek azzal a szándékkal, amely az irányelveknek ebben a mondatában kifejezésre jut. A szövegben azonban, félreértések elkerülése végett ki kell emelni az elméleti képzés és az alapozó tárgyak jelentőségét. Az sem világos, hogy mit értünk elméleti tárgyak alatt. A Műszaki Egyetemen a fizikát, a matematikát, a közgazdasági egyetemen a politikai gazdaságtant, a matematikát? Az utóbbi esetben most akarjuk az óraszámot emelni, a matematikáét. Az egyetemeken elméleti órák alatt elsősorban a marxizmus-leninizmus tárgyait értjük. A politikai gazdaságtant, a filozófiát és a tudományos szocializmust. Az ellenforradalom előtt és után az volt a törekvés, hogy ezeket a tárgyakat kiszorítják az egyetemi oktatásból. Ma is vannak ehhez hasonló lappangó törekvések. A Közgazdasági Egyetemen kevésbé mutatkozik ilyen felfogás, de másutt a hallgatók egy része ki is mondja, hogy minek ez nekünk. Attól tartok, hogy ha nem világosan fogalmazzuk meg ezt a részt, akkor feléled a marxizmus-leninizmus tárgyának oktatásával szemben az ellenállás. Nem erről van szó, hanem arról, hogy az említett tárgyakat jobban, hatékonyabban, korszerűbben oktassuk, és ez bizonyos óraszámcsökkentést is lehetővé tesz. Már említettem, hogy az irányelveket elfogadom, ehhez hozzáfűzöm, hogy a határozati javaslatot is helyeslem. JAKAB SÁNDOR elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Azt az előterjesztést, amit írásban is megkaptunk és Kállai elvtársnak szóbeli referátumával teljes mértékben egyetértek. Ahogy Kádár elvtárs is megjegyezte, alapelvnek és célkitűzésnek véleményem szerint is nagyon jónak tartom. Azonban fel szeretnék vetni néhány olyan aggályt, amit már most is látunk, vagy esetleg a bevezetendő formákkal kapcsolatban felmerülhetnek. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy jónak tartom az előterjesztést, és részben Kállai elvtárs indokolta is az ott leírta598