A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

alapos, átgondolt és elmélyült. És azt is meg kell mondani, hogy már nagyon sok gyakorlati tapasztalat van, és ha tényleg jól fogunk hozzá, tényleg nagyon nagy erőt fogunk kifejteni, akkor sikerülni fog össztársadalmi üggyé tenni. A magam részéről az előterjesztéssel egyetértek. (Szünet) FEHÉR elvtárs: Folytatjuk az ülést, következő hozzászóló Darabos elvtárs, utána Szurdi elvtárs. DARABOS IVÁN elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság, kedves elvtársak! A megyében mi is megtárgyaltuk ezt az anyagot, nem a Központi Bizottság anyagát, hanem az iskolareformnak a kérdését, és utána megkaptuk a javaslatot. Ezt a javaslatot nagy örömmel fogadtuk, teljes mértékben egyetértünk vele. Egy-két kisebb részletkérdés lenne, amit fel szeretnék vetni, részben talán szükséges és bele lehetne venni a javaslatba, részben választ is szeretnék kapni rá, amennyiben nem helyes, vagy nem megvalósítható. A javaslatnak az első részében az általános gimnáziumok politechnikai képzése mellett Kállai elvtárs már emlí­tette a humán gimnáziumok helyzetét. Felvetném részben kérdésnek is, hogy a négy plusz kettes tanítási nap nem lenne-e jó? nálunk felvetődött mint javaslat, hogy itt politechnikai képzést is kapnának. Az, amit Kállai elvtárs mondott, válasz is volt részben, felvetem, mert kérése is volt a megye végrehajtó bizottságának. A következőkben szeretném felvetni a második részét annak, amit Kiss Dezső elvtárs felvetett, hogy sok igény lehet a politechnikai oktatás szempontjából az iskolákban, azonban van olyan jelenség is éppen a megyékben, hogy a tárcáknál nagyon nagy a megnemértés a politechnikai oktatás segítése szempontjából. Ná­lunk elég kis üzemek vannak, és itt is valami egységesebb állásfoglalás kellene majd, olyan, ami a tárcáknak több bátorítást ad arra, hogy az iskolákat jobban segítsék, mert nagyon nagy szükségletek vetődnek fel ezen a téren. A tanácsosítással [sic!] kapcsolatban fel szeretném vetni, hogy mi nagyon egye­tértünk a tanácsosítás kérdésével. Azzal, hogy a megyék hatáskörébe tartozzanak az iskoláink, mert nagyon sok olyan probléma van, ami szinte megoldhatatlan most, hogy egyes tárcáknál vannak az iskolák, részben a fölvételek kérdésében és egyéb kérdésekben is. Azonban felvetném, hogy nem kellene-e meghatározni a tanácsok kérdésénél, hogy milyen szintig tartozzanak a tanácsokhoz, járásokhoz? Ezt nem veti fel a javaslat, csupán azt, hogy a tanácsokhoz tartozzanak az iskolák. A második oldalon a 2. pontnál külön ki kellene hangsúlyozni a harcot a tananyagok maximalizmusa ellen. Ha egy tudományág helyet kap a tantárgyak között, akkor már teljességre törekszik, és a saját tudománya teljes rendszerét és ismeretanyagát, annak zömét igyekszik a tantárgyba belezsúfolni, és ez nagyon megnehezíti a tanulók helyzetét. Javasolnám, hogy meg kellene jelölni a humán­műveltség-anyagjelentőségét is, és a humán- és a reáltantárgyak helyes arányát, a 4. oldalon. A következőkben felvetném a 3. oldal első bekezdésében: igaz hazafia­kat kell nevelni, akik forrón szeretik hazánkat, népünket, odaadással szolgálják a szocializmus ügyét, építik a nép államát. A világnézeti nevelés céljai meghatározá­sához talán bele kellene venni a proletárinternacionalizmus eszméjének nevelését is; ehhez a ponthoz javasolnám. Az alsófokú oktatással kapcsolatban fel szeretném vetni, hogy a körzeti iskolák kiépítésének ütemét meg kellene jelölni. Felvetem, hogy a biztosítandó tanulóott­honi hálózatot is tervezni kell. Fontos ez azért is, mert a szülők részéről jelenleg sok helyen egy bizonyos ellenállás van a körzetesítéssel kapcsolatban. Mi nagyon 575

Next

/
Thumbnails
Contents