A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

még a Művelődésügyi Minisztérium is —bár az egységes pedagógia stb., az irányítás szempontjai, vagy a módszertani összeállítás a Művelődésügyi Minisztérium feladata — ezt elsősorban majd a tanácsok művelődési osztályain keresztül érvényesíti. És ugyanígy a szaktárcák is a maguk szakmai irányításukat a tanácsi szakigazgatási ágazaton keresztül érvényesítik. És megmondom, itt persze van bizonyos húzódás attól, hogy ezt így értelmezzük, és az iskolákat a tanácsoknak leadjuk, de feltétlenül meg kell véleményem szerint ezt csinálni. Nem helyes dolog az például, hogy Szombathelyen van egy mezőgazdasági technikum, és az ott jelentkező gyerekek felvételének és eligazításának minden problémáját innen — mondjuk a Földművelésügyi Minisztériumból — intézik, holott a helyi tanácsok szerve talán bizonyosan jobb módszereket is tudna kialakítani. Ezt nekünk tovább kell fejlesztenünk, még a tanácsokat is beleszámítva. A mezőgazdasági szakgimnáziumok ütemezésének a kérdése. Itt a vita során felmerült az a kérdés is, hogy mezőgazdasági szakképzett káderekkel rosszul állunk, és annak is örülhetnénk, hogyha a mezőgazdaság olyan szakkáderekkel rendelkezne, amilyeneket most a mezőgazdasági technikumok tudnak adni a mezőgazdaságnak. Ennek is örülhetünk. De hát látják az elvtársak, hogy a mi előterjesztésünk szerint is a szakközépiskolák létrehozatala — a technikumokat tekintve — azt jelenti, hogy egy részük szakközépiskolává alakul, más részük pedig felsőfokú technikummá alakul át. Ez egy nagyon hosszú folyamat, és a javaslataink szerint ezt a feladatot 1970-ig kell végrehajtani. 1965-ig csak kisebb részben, 65 és 70 között pedig nagy tömegekben kell majd végrehajtani. Tehát ez egy hosszú folyamat, és én azt gondolom, hogy a végrehajtás során nekünk gondolni kellene a mezőgazdaság mai közvetlen szükségleteire is. A mezőgazdaságnak ezt az egész átalakítást és a felsőfokú technikumokká való átalakítás munkáját nem a mezőgazdasági technikumokkal kell kezdenie, mert a mezőgazdaságban örülnek, ha a mai technikumokat végzett szakemberekkel is rendelkeznek. Azt hiszem, a végrehajtás során erre egy későbbi időpontban kerüljön sor. Révész elvtárs kérdésére: egyrészt nálunk ez egy kialakult rendszer volt, másrészt úgy is arról panaszkodnak, milyen nagy a túlterhelés, hogy lehetne széthúzni, a tananyagot csökkenteni. Megmondom, Révész elvtárs, mi inkább azzal a kérdéssel foglalkoztunk a reformjavaslat kidolgozásának a kezdetén, hogy az általános iskolai ok' itás idejét nyolcról ne emeljük-e kilencre [sic!], de aztán mégis azt mondtuk, hogy nincs erre szükség. Azt gondoljuk, helyes megtartani a jelenlegi nyolc, illetve a középiskolánál a négy esztendőt. Ami a másik kérdést illeti, a műszaki főiskola és a technikai főiskola közötti különbség. A kettő között van különbség. Mégpedig nagyon lényeges különbség. A Műszaki Egyetem az mérnököket, magasan kvalifikált szakembereket képez. A technikum pedig szakkádereket képez, szakmérnök és szakmunkás közötti képesítést ad. Azért, mert középfokú szakkádereket képez, nem jelenti azt, hogy ne legyen főiskolai jellege. Most már az iskolarendszerünkben bevezettük, hogy pl. az óvónőképzés főiskolán folyik.

16 (Kádár elvtárs: elég baj ez.) Én nem tudom, baj-e vagy nem, de bevezettük. Aztán itt vannak ilyen dolgok is. Például ma már nagyon sok szakmában ipari tanulónak se vesznek fel érettségi nélkül. Például most már kozmetikusnál is megkívánják. Éppen Csergő

17 elvtárs is mondja, hogy ők is most már olyan igényekkel lépnek fel — azt hiszem, nagyon helyesen —, hogy bonyolult szakmában érettségi nélkül nem vesznek fel embereket ipari tanulónak. Hát ha már érettségi nélkül bizonyos szakmákban ipari tanulónak se vesznek fel, azt 568