A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

Persze ezekről a kérdésekről az iskolareform nyilvánosságra hozatala és a viták során külön is kell majd beszélni. Kedves elvtársak! Tisztelt Központi Bizottság! Ezeket a kérdéseket láttuk szükségesnek, fontosnak felvetni a kiosztott irányelvekkel kapcsolatban, s mint a Politikai Bizottság kijelölt előadója kérem a Központi Bizottságot, hogy az oktatási rendszer továbbfejlesztésének irányelveiről szóló előterjesztést vitassa meg és fogadja el - nemcsak ezt, hanem a hozzácsatolt határozati javaslatot is. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Azt javasolnám, hogy kezdjük meg mindjárt a határozat tárgyalását, ameddig tárgyaljuk, még van idő gondolkozni. Kérdést kívánnak feltenni vagy hozzászólást? Tessék. K. NAGY SÁNDOR elvtárs: A szakközépiskolák és a szakgimnáziumok hol valósultak már meg a baráti országok közül? A mezőgazdasági szakgimnáziumok, technikumok átalakítása milyen ütemben történne? Az 1956-os rendelettel

15 szemben az új rendszer mennyivel növelné a Művelődésügyi Minisztérium hatáskörét az iskolák irányításában? RÉVÉSZ GÉZA elvtárs: Pontosan mérlegelte-e a bizottság a középiskolai képzés időtartamát, azaz a 12 évet? Miért szükséges 12 év ahhoz, hogy valaki középiskolai végzettséggel rendelkezzen? Ez az első kérdésem. A második kérdésem az, hogy a technikai főiskolákon nem lesz-e valami fogalomzavar, mert ott van a műszaki főiskola, a műegyetem, itt pedig technikai főiskoláról van szó, amelyik középkádereket képez ki, amelynek befejezése és valamilyen gyakorlat után egyetemre lehet menni. Mit jelent ez? Mi a különbség a technikai és műszaki főiskola között? HORVÁTH ANDRÁS elvtárs: Van-e valamilyen számítás arra vonatkozóan, hogy az ipari termelésre, az üzemekre ez a rendszer óriási terheket ró, milyen befolyást gyakorol e reform? Az elvtársak véleménye szerint a szakgimnáziumokból milyen színvonalú szakmunkások kerülnek ki? KÁLLAI GYULA elvtárs: K. Nagy elvtárs első kérdése, hogy a szakközépiskolák és a szakgimnáziumok hol valósultak már meg a baráti országok közül. Amint mondottam, mi megnéztük a baráti országok iskolareform terveit, és vagy ilyen formában, vagy pedig bizonyos, az ottani követelményeknek megfelelő eltérésekkel, de ilyen iskolák kialakítására törekszenek ott is. Például a bolgár tervezetben ők a politechnikai képzésben is ilyen két fokozatot különböztetnek meg, és a felső tagozat az már tulajdonképpen szakképzettséget nyújt, vagy pedig az üzemi gyakorlat elvégzése után az üzemben biztosítja véglegesen a szakképzést. Itt persze vannak eltérések, de tulajdonképpen ez már megvan minden egyes baráti országnál, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik a reformjavaslataiban, hogy középiskolákban képezzenek szakmunkásokat. Tehát érettségit is adjon és szakmunkás képesítést vagy szakmunkás előképzést. Mennyivel jelent többet ez az irányítás egységes rendszere? Ez persze többet jelent, mint amit az eddigi törvényeink biztosítanak. Mert eddig az volt, pl. a technikumoknál, hogy kb. hat tárca és három országos főhatóság között oszlik meg irányítás szempontjából, és természetes dolog, hogy ezekben az iskolákban az egységes nevelési elvek érvényesítése így nincs biztosítva. A tankönyvek is sokszor párhuzamosak és egymásnak ellentmondó anyagokat is tartalmaznak. Az egységes irányítás kérdése feltétlenül azt kell, hogy jelentse, hogy egy minisztériumban kell ezeket az elveket kidolgozni. És megmondom, benne van itt a mi javaslatunkban is, hogy az iskolákat le kell adni majd a megyei tanácsoknak. A területükön lévő iskoláknak az irányítását és felügyeletét ezeknek a tanácsoknak kell ellátni. És 567