A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

dolgozzatok tovább. Majd idejövünk, ha 60-65 vagy 70 ezer [hold] szántó lesz. Azt mondtuk: rendben van, elvtársak. Azonban ebben az időben megindult egy ilyen „földindulás" a ceglédi járásban, és 2-3 nap alatt 20-25 ezer holddal beléptek. Nagykőrös befejeződött, Adony befejeződött, a közte lévő terület Tetétlen, Köröstetétlen községek is bejelentették, hogy ők belépnek. Mi azonnal jeleztük a Központi szervek felé, hogy, elvtársak, le kell ülni, mert túl megyünk azon a területen, amit meg kell csinálnunk. Álljunk le? Mondjuk az agitátoroknak, hogy mindenki menjen haza, várjunk 3-4 napot? Ez nem lett volna helyes. Ebből kiindulva gondoltuk, tárgyalunk, azért akarunk tárgyalni, hogy továbbmehessünk. Ha nekünk az elvtársak azt mondták volna 80 ezer holdnál, hogy, elvtársak, ennél tovább nem lehet menni, egy holddal nem léptük volna túl. Mikor újra leültünk, közölték velünk, hogy 95 ezer holdra, tehát 15 ezer holddal felemelték tervünket. Akkor mi kértünk még 5 ezer holdat, úgyhogy 100 ezer hold lett. A mi statisztikánk szerint - ezt mi készítettük, állítom nem jó, nem pontos, nem is lehet, hiszen napi statisztika volt, melyet telefonjelentések alapján készítettük. Január 25-én, a leállás napján 120 ezer hold volt, ami kb. 100 ezer [hold] szántónak felel meg. Ennyit kaptunk szántóban. Nem tudtuk pontosan kiszámítani, hiszen a mi embereink ott nem tudják felmérni, hogy szántó vagy nem szántó, amit beírnak: hold, hold. Eddig rendben is van. Egy hét múlva megjelent a mezőgazdasági osztály, a tanács mezőgazdasági osztályának a statisztikája, ami kimutatta, hogy nem 120 ezer, hanem 136 ezer hold jött be összesen, no de nincs belőle levonva a tszcs.

58 Szerintem ha a termelőszövetkezeti csoport, amely átalakul termelőszövetkezetté, az nem új szervezés. Az lényegében termelőszövetkezet volt, alacsonyabb típusú. Ha ezt a 7-8 ezer holdat levonom belőle, s ha levonom a mi statisztikánkból a bebírókat,

59 akkor lesz talán 102-103 ezer hold, ami azt jelenti, hogy egy-két százalékkal esetleg túlléptük. Ez nem jelenti azt, hogy nem ismerjük a centralizmust. De ha nekünk azt mondták volna. Elvtársak, nincs lépcső, nincs több tárgyalás, hanem 80 ezernél megálltok, akkor mi 79-nél megálltunk volna. MAROSAN GYÖRGY elvtárs: Az első tárgyaláson mi nem beszéltünk lépcsőről. Nem tudom, a másodiknál beszéltek-e? FEHÉR LAJOS elvtárs: Arról volt szó, hogy a Pest környéki övezethez ne nyúljatok hozzá. HORVÁTH ANDRÁS elvtárs: Nem nyúltunk hozzá. Azt mondták — Fehér elvtárs jól emlékszik erre —, hogy a nagykátai járásban és Cegléden. Ott mentünk túl. Nagykátai járás több mint fele bejött, a ceglédi járás az egész. Még valamit ezzel a konzultációval kapcsolatban. Menet közben kiderült, a másik tárgyalásnál, amikor Fehér elvtárs nem volt ott, már változtattak is rajta. Az első tárgyaláson megállapodtunk abban, hogy melyik községeket. Később az elvtársak azt mondták, nem helyes, mi közben rájöttünk, hogy nem ismerjük annyira a községeket. Ha a járáshoz kimentünk, és azt mondtuk, két községet jóváhagytak, azt felelték rá, engedjük, hogy azt csinálják, ami nekik jobb. 0 nem kérte a Pesthez közelebbit, hanem messzebbit kérte. Mi ennek ellenére betartottuk a megállapodást, csak a második lépcsőnél — ott volt Tömpe [István] elvtárs, Sándor [József] elvtárs is —, az volt a vélemény, hogy nem jelölik ki nekünk a községeket, hanem a holdakat, és igyekezzünk ott szervezni, ahol legjobb a feltétel. Azt hiszem, a jövőre nézve ez lesz a legjobb megoldás, amellett, hogy elvileg teljesen helyes volt, hogy ne Pest környékén szervezzünk - bár Pest erre rácáfolt, mivel Pest szövetkezeti város lett.

60 (Nevetés.) 456