A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

elő. A megyei tanácsoknál azonban mezőgazdasági szakemberek, és ha nem is jogászok, de törvénytudó emberek vannak, és mi egyszerűen nem értjük azt, hogy az ilyen előírásokat, amelyek nem akadályoznák a fejlődést, ha betartanák, miért nem tartják be. A jelentés beszámol arról, hogy rendszeresen megszegik a 7. tvr-nek a földjáradékra vonatkozó rendelkezését. A határozatban erről nincsen szó, lehet, hogy az elvtársak ezt nem akarják így nyilvánosságra hozni, de szabadna az elmondottak alapján javasolni, ha valamilyen utalás, ha beleférne a határozati javaslatba a tekintetben — nem a földjáradék, hanem ennél több —, hogy az 1959-es 7. tvr. változatlanul él és az államapparátusra kötelező rendelkezés, amelynek az eddigi tapasztalatok szerinti megszegése értelmetlen, senkinek nem tesz jót, nekünk fog rosszat tenni, ha majd a parasztok elkezdenek pereskedni jogaikért. SZIRMAI JENÓ

48 elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Fehér elvtárs beszámolójával egyetértek, amely részben az eredményeket, fogyatékosságokat, sőt a túlkapásokat is értékelte, amely a mi megyénkre is áll. Először talán, amiről nem volt szó, a zárszámadásokról egy-két szót, amelyet az ehhez tartozó részként fel kell vetni. Azért is, mert a mi megyénkben volt a legalacsonyabb — legalábbis a legalacsonyabbak között volt — az egy munkaegységre eső részesedés, másrészt a tartalékolás is minálunk volt a legmagasabb. Véleményünk szerint az alacsony részesedésnek több oka van. A tartalékolás is a legnagyobb volt, ami a termelési alapot jelenti. Véleményünk szerint az egyik legdöntőbb hiba a munkafegyelemből származó kiesés volt, amely a jelentésben 40 000 hold, nálunk pl. több mint 1200 hold kukorica nem volt megkapálva. A másik ilyen kiesés a tervezésből fakad, hogy nem számoltunk azzal, hogy első évben kétszer kell vetőmagot termelnünk, hogy egyszer vissza tudjuk adni a parasztnak, és egy 3 ezer holdas szövetkezetnél ez egymillió-kétszázezer Ft-ot jelent. Másodsorban nem számoltunk azzal, hogy az állatokat ugyan hizlalásra betervezhetjük, de felvásárolni nem lehet a tsz területén, így jelentősen nem tudunk előremenni a megyében. A másik, ami pozitív dolog volt véleményem szerint, az a nagy tartalékolás. Nálunk van olyan szövetkezet, mint a somogypiri

49 szövetkezet, akinek [sic!] a termelési alapja 3,5 millió Ft. Ez egészséges, véleményünk szerint, hogy ilyen nagy a tartalékolás, és ez erre az évre biztató. A túlzott beruházásra véleményem szerint az idén vigyázni kell a termelőszövetkezeteknél. Vannak olyan szövetkezeteink, ahol milliókat ruháztak be, és emiatt csökkent a jövedelem, a saját erő maximális felhasználása feltétlenül szükséges, emellett, hogy 16 Ft-os legyen az osztás, mint a balatonöszödinél, azt nem szabad megengedni. Ez egy bizonyos tapasztalat a számunkra. Mégis, ezek ellenére az a véleményünk, hogy a tsz-ek zárszámadásainál jobban féltünk, mint maguk a tsz-parasztok. Alapjában véve Balatonöszödön és máshol a hangulat nem rossz, mert ki lehetett mutatni azt, hogy alapjában véve az ő hibájukból fakadt, hogy keveset osztottak, a másik, amire rá lehet mutatni, hogy nem ebből fakad, ott biztos alapból indulnak a szövetkezetek [sic!]. Úgyhogy mintegy 15 szövetkezetnél a politikai munkában és bizonyos gazdasági intézkedéseknél segíteni kell, mert itt nem a legjobb a hangulat. A többinél alapjában véve megfelel a hangulat, mi pozitívnak értékeljük az eddigi munkák alapján az elmúlt év eredményeit. A szervezéssel kapcsolatosan azt akarom elmondani, hogy — sokan vagyunk, akik már évek óta szervezésben részt veszünk — az őszi szervezés volt a legjobb eddig. A legjobb politikai hangulat volt a parasztoknál — nem a funkcionáriusokat 448