A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

egyébként, a mi megállapításaink szerint, csak névlegesen szerepeltek az év végéig, az illetékes hatóságok a velük szembeni előírásokat nem is akarták tulajdonképpen betartani. Annak idején, amikor ezeket a termelőszövetkezeteket szervezték, például olyan ígéreteket tettek nekik, hogy az adófizetés alól mentesítve lesznek, ezt az ígéretet tevő szervek elfelejtették a Pénzügyminisztériummal közölni, mert onnan kimentek az adót behajtani, és amikor az adóbehajtásra megjelentek az emberek, akkor ezek a termelőszövetkezetek egy emberként ugrottak talpra, és tiltakoztak az ellen, hogy őket becsapják. De vannak olyan termelőszövetkezetek, pl. mi egyet találtunk Mezőmegyeren, a Dózsát, amely az alapszabályoknak a megállapítását nem így mellékesen felejtették [sic!] el, hanem kifejezetten kijelentették, hogy ők alapszabályt alkotni nem hajlandók. A Vas megyei járásokban, amint mondottam, az alapszabályok elhanyagolására egy jellemző adat, hogy a sárvári mezőgazdasági osztályra 36 alapszabályt terjesztettek fel, ezt a 36 alapszabályt, anélkül, hogy valaki is elolvasta volna — nem a segédhivatal vezetője, vagy a gépírónő hibájából, hanem —, mint elvet megköszönték, és az egész csomagot irattárba helyezték. A mezőgazdasági osztályoknál gyakran előfordul, talán időnyerés céljából, hogy a felterjesztett alapszabályoknál megállapítják, hogy lényeges feltételek hiányoznak belőle. Hogy ne veszítsenek időt és talán azért, hogy könnyebb legyen jelenteni a készt, ők maguk pótolják a hiányzó adatokat, beírják hivatalból a különböző kötelezettségeket és jogokat, és így hát jogilag nem tudok mást mondani, mint hogy meghamisítják az eredeti alapszabályt, és így terjesztik a VB elé. Sok helyen mutatkozik olyan opportunizmus, vagy opportunizmusnak látszó jelenség, mint pl. Komárom megyében, ahol 4 olyan termelőszövetkezet is van, amelyik évek óta alapszabály-ellenes, kb. 60-70% volumen erejéig kisipari termelő tevékenységet folytat, s ezeknek a termelőszövetkezeteknek a mezőgazdasági munkára való visszatérését vagy áttérését a megyei tanács nem szorgalmazza. így pl. Leányváron az Előre, Hégeren a Szabad Föld, Kesztölcön a Jó szerencsét, Esztergomtáborban pedig a Kossuth kőbánya és mészégető üzemet tart fenn, és a termelőszövetkezeti tagság jövedelmének 60-70/-a ezekből az üzemekből ered, és ez évek óta van így. Csongrád megyében a megyei tanács rendszeresen jóváhagyta az olyan alapszabályokat, amelyekből a szövetkezetek következetesen kihagyták a földjáradék fizetésének a lehetőségét is. Hajdú-Bihar megyében a tanács mezőgazdasági osztálya a VB elé terjeszti az olyan alapszabályokat is jóváhagyás végett, amelyek a törvényerejű rendelettel kimondottan ellentétesek. Például a vezetőséget nem 4 évre választják — úgy van benne az előírásban —, hanem egy évre, vagy két évre, és ezt a Mezőgazdasági Osztály javasolja jóváhagyni, és a VB jóvá is hagyja. Somogy megyében pl. a megyei tanács VB mezőgazdasági osztálya a jóváhagyásoknál elmulaszthatta az előkészítő munkát, mert 80 olyan alapszabályt hagytak jóvá, amelyek a törvényes rendelkezésekkel ellentétesek. A törvényerejű rendeletben 4 évre választják a vezetőséget, ezekben a Somogy megyei tsz-ekben egy évre választják a vezetőséget. Tisztelt Központi Bizottság! Abból az általános örömből, ami ebbe a szakaszba-jutást jelent [sic!], nem jelent, azt hiszem, ünneprontást, ha én ezekre a jelenségekre felhívom a figyelmet. Amit mondtam, számunkra kicsit lehangoló, hogy ezekkel kell foglalkozni, mert ezeket a megyei tanácsok szintjén követik el, ha községeknél követnék el, akkor talán jobban belenyugodnánk, mert ott a hozzá nem értés, vagy a gyakorlatlanság miatt az ilyen típusú hibák gyakran fordulnak 447