A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

egy törvényerejű rendeletet, ezzel kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium kiadott végrehajtási utasításokat, amelyekkel a termelőszövetkezetek fejlődésének alapvető törvényes normáit határozta meg. Ez a törvényerejű rendelet és végrehajtási utasítások nem törekedtek maximaiizmusra, azokat a legszükségesebb szabályokat írták elő, amelyek a termelőszövetkezetek megerősödését célozva, de azért a minimális törvényes feltételekhez kötve magukat, jónak tartottak. Ezeknek a rendelkezéseknek az elmúlt évben megalakult termelőszövetkezetekkel kapcsolatos betartását az ügyészi apparátus széles körben megvizsgálta, és olyan sok rendellenességet talált, hogy az majdhogynem általánosítható lehetne. Ezeknek a rendellenességeknek a léte azért nyugtalanító az igazgatási és a törvényességi ellenőrzés számára, mert olyan típusú rendellenességekről van szó, amelyeket igen könnyű lenne betartani, és a jelenlegi törvényes rendelkezéseknek az áthágása teljesen oktalannak tűnik, mert semmiféle célt nem ér el, nem könnyíti meg a munkát, olyan rendelkezéseket hágnak át, amelyeket ma még egy irodai intézkedéssel meg lehetne tartani minden nehézség nélkül, de egy vagy másfél év múlva ezeknek a be nem tartása olyan súlyos következményeket fog okozni, olyan tömegben indíthatja meg a tsz-konszolidáció után, amikor az emberek már feleszmélnek a jogaikra, a pereknek olyan tömegét indíthatja meg, hogy a Magyar Népköztársaságban a legnagyobb tömegszervezet a bíróság lesz, ha ezeket mind le akarja tárgyalni. Engedjék meg, hogy néhány példát mondjak ezekre azzal az igénnyel, hogy a végén kérjem az érdekelt és az intézkedésre jogosult elvtársakat, hogy tegyenek lépéseket ezeknek a megelőzésére a mostani fejlesztéssel kapcsolatban. Az 1959. évi 7-es törvényerejű rendelet azért, hogy ilyen jogi rendet teremtsen, előírta például, hogy a korábban alakult termelőszövetkezetek alapszabályait most már meg kellene csinálni, és ahol olyan alapszabályokat hoztak, amelyek a kormány elképzeléseivel ellentétesek, ott az alapszabályokat módosítani kell. Ennek a törvényes rendelkezésnek a végrehajtása nagyon sok sőt még megyei szinten is elmaradt [sic!]. Az alapszabályok módosítására nem szólították fel az érdekelt termelőszövetkezeteket. Sok helyütt pedig, ahol felszólították is, nem követelték meg, hogy azt valóban megtegyék, ahol pedig beérkeztek ezek a módosítások, ott pedig elolvasás nélkül helyezték irattárba. Ott, ahol egyáltalán nem szólították fel az embereket, a termelőszövetkezeteket a felülvizsgálatra, és a felülvizsgálat jelentőségére, ilyen pl. számos helyen fordult elő Pest és Heves megyében, vagy például Szolnok megye szolnoki járásában egyáltalán ilyen felhívást ki sem adtak. A termelőszövetkezetek és alapszabályaik felülvizsgálata, amelyet a törvényerejű rendelet előírt, néhány községi kivételtől eltekintve 1959. dec[ember] 20-ig nem történt meg Vas és Sopron megyében. Győr-Sopron megyében pl. december közepéig 262 tsz közül 5 alapszabályt terjesztettek fel a Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztályára, és az év végéig ebből az 5-ből is csak hármat bíráltak felül. Vagy az is állandó és széles körű jelenség, hogy talán nem akarják elijeszteni a termelőszövetkezeteket, én nem is tudom, mert én a mezőgazdasági kérdéseket közelebbről nem ismerem, de pl. Baranya megyében a közgyűléseket megtartották, ahol az új alapszabályt elfogadták vagy keresztülvitték, de pl. tudomásul vették, és végig a megyei tanácsig elfogadták azt, hogy a törvényben megkövetelt földjáradék fizetéséről egyetlen egy szó sincs az új alapszabályban. Ez később sok jogos követeléseket és pereskedéseket fog felvetni, [sic!] Békés megyében 23 olyan termelőszövetkezet volt az év végén, amelyik egyáltalán nem rendelkezett alapszabállyal, mert nem állapították meg az alapszabályt, és tőlük ezt senki nem követelte meg. Ezek a szövetkezetek 446