A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

sokon, a kereteken felül újabb községben egyetlen megyében se fogjanak hozzá a Központi Bizottság üléséig. Mindezek következtében éppen — az idén is nagyon szép eredményeket hozó — fejlesztési kampány végén megint bizonyos versengés alakult ki megyék között, amelynek elkerülésére pedig a Központi Bizottság előzetesen oly nyomatékosan felhívta a figyelmet. Felmerül természetesen ezzel kapcsolatban mindenekelőtt az a kérdés, hogy a szóban forgó, a határozati javaslatban megnevezett megyebizottságok vezetőinek,

20 elsősorban a megyei titkár elvtársaknak úgy látszik bizonyos mértékig még mindig nincsenek helyes fogalmaik a centralizmusról, és ez egynémely tekintetben aggodalommal tölt el bennünket a jövőre nézve. Mert hogyan fogják betartatni alsóbb pártszervekkel és pártszervezetekkel a párthatározatokat, a megállapodásokat, ha maguk sem tartják be? Másodszor: e megyék azzal, hogy a velük együtt, közösen kialakított megállapodásokat megszegve, jelentősen túlhaladták a reálisnak tartott fejlődést, megnövelték a megszilárdítási nehézségeket. Az a benyomásunk, hogy e megyék túlértékelték saját erejüket, előreszaladtak, s nincsenek tekintettel az ország teherbíró képességére sem. Az a benyomás, hogy azt hiszik, hogy elég a termelőszövetkezeteket csupán összehozni, s másodrendű dolog azok anyagi megalapozása, a gazdálkodás megszilárdítása. Mindezekkel kapcsolatban kérem, hogy az érintett megyei titkár elvtársak mondják el véleményüket s azt is, hogy képzelik el a nagyon jelentősen megnőtt területen az új vagy kibővült tsz-ek megszilárdítását. A Központi Bizottság munkamódszerével kapcsolatban még meg kell említenem, hogy a fejlesztési munka kézben tartására a Titkárság határozata alapján minden hónapban összehívtuk a megyei titkár elvtársakat az időszerű teendők megbeszélésére. Hasonlóképpen kívánunk eljárni az elkövetkező hónapokban a megszilárdítási munkával kapcsolatban is. Az idei téli fejlesztési munkában jóval kevesebb a negatív mozzanatok jelenségek száma, és ez nagyon örvendetes. Ennek ellenére, főleg az utóbbi hetekben, és nem utolsósorban az egyes megyék között fellépő bizonyos fokú versengés eredményeként, megszaporodott a durva módszerek és esetek száma. Annak ellenére, hogy pl. a tanácsházára való beidézgetést, a fizetés nélküli kényszerszabadságra való küldést a Központi Bizottság októberi határozata szigorúan megtiltotta: a pártszervezetek számos helyen mégis elnézték ennek alkalmazását. A rádióhoz január 15-e és 31-e között 56 panaszos levél érkezett az alkalmazott durvaságokkal kapcsolatban, s a levelek zömére jellemző, hogy részben vagy egészben igazat írtak.

21 Pozitív vonás, hogy az esetek többségében az elkövetett durvaságok felfedői és kivizsgálói maguk a megyei pártbizottságok voltak - bár az első hetekben nem egy helyen a megyei szervek magyarázgatták, tompították, „kenegették" ezeket az eseteket. A megyei szervek — elsősorban a kivívó erőszakoskodások elkövetőivel szemben, különösen a legutóbbi megyei titkári értekezlet óta — határozottan lépnek fel. Kétegyházi ügyben

22 pl. a megyebizottság kizárta a pártból a gépállomás igazgatóját és a gyulai járási SZÖVOSZ-vezetőt. A Békés megyei pártbizottság a borotai eset miatt két járási pártbizottsági tagot szigorú megrovásban részesített.

23 A zalagyömrői erőszakoskodás

24 miatt a járási munkásőr parancsnokot leváltották, és leváltják a járási pártbizottság titkárát is. A Rum községbeli

25 — Vas megyei — verekedés miatt őrizetbe vették az Allatforgalmi Vállalat telepvezetőjét, [a] megyebizottság pedig leváltotta a járási pártbizottság felelős funkcionáriusát. A 434