A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

legkirívóbb provokációszámba menő durvaságok, verekedések elkövetőit pedig né­hány esetben bíróság elé állították. 26 És ez a helyes eljárás. Az agitációban a parasztnak adott pofon ugyanis a pártot üti, a durva hang pedig a pártot szigeteli, s mindez megengedhetetlen. Éppen ezért ragaszkodnunk kell hozzá, hogy ahol ilyen hibák történtek, meg kell találni a módját annak, hogy az ilyen dolgozó parasztokat akár otthonában való felkeresés útján, akár tsz-közgyűlésen kiengeszteljék. Ez nem csökkenti, hanem növeli a párt és állami szervek erkölcsi tekintélyét az illető paraszt szemé­ben vagy a falu közvéleményében. Viszont az csökkenti, ha az ilyen tüskék utóla­gos kihúzása valami rosszul értelmezett presztízsféltésből elmarad. Nagyobb mérvű ellenséges szervezett fellépés, néhány provokációtól eltekint­ve — ilyen pl. a legutóbbi monostorpályi eset 27 — az idei fejlesztési munka során sem volt tapasztalható az országban. Az ellenséges elemek a parasztság számotte­vő tömegeit befolyásolni, maguk mellé állítani nem tudták, és nem is tudhatták, mert hisz a tsz-ek fejlesztése alapvetően helyes módszerekkel folyt az egész ország­ban. Ennek következtében a szövetkezetellenes, a népi demokráciával szembenál­ló embereknek a legtöbb helyt nem is volt mibe belekapaszkodniuk, hogy ellenünk hangolhassák a falusi lakosságot. Mindazonáltal a fejlesztés végefelé, a megszilár­dításra való átcsoportosítás idején, akárcsak tavaly, az ellenséges rémhírek kezdtek újra szaporodni. 28 Megfelelő politikai munkával ezeket sorra le kell leplezni és szétpukkasztani. Szeretnék rátérni a továbbiakban a megszilárdítás néhány főbb kérdésére. Tekintve, hogy a szövetkezeti fejlesztésben az elgondolásokat sikerült megva­lósítani, sőt túl is teljesíteni, s mivel lassanként itt van nyakunkon a tavaszi munka, annak előkészítését már el is kell kezdeni: ezért a Politikai Bizottság azt javasolja a Központi Bizottságnak, hozzon olyan határozatot, hogy február 15-ével az egész országban hagyják abba a tömeges szervezőmunkát, s az erőket csoporto­sítsák át késedelem nélkül a megszilárdításra. A megyék jelentős részében egyéb­ként e héten már le is állott a tömeges szervezőmunka. A téli fejlesztés fő hiányossága kezdettől fogva az volt, hogy a szervezéssel párhuzamosan gyengén folyt a megszilárdítási munka, az nagyon elmaradt a fej­lesztéstől. Ezen sürgőén változtatni, s a legjobb erőket hozamos időre, több hónap­ra a termelőszövetkezetbe kell küldeni, lehetőleg ugyanazokat a személyeket, akik abban a faluban a fejlesztésért is felelősek voltak. 29 A megszilárdítási munka az idén jóval nagyobb és nehezebb feladat a tavalyi­nál. Először is azért, mert majdnem ugyanakkora eredményt értünk el a fejlesztés­ben most is, mint a múlt esztendőben. Ezenkívül hozzájön még, hogy 500 tavalyi őszi kezdésű szövetkezet mintegy 700 ezer holdon ma, az idén termel első ízben közösen. S mindezen kívül továbbra is nagy gondot kell fordítani a tavaly alakult tsz-ek további erősítésére, úgyszintén a régebbi gyenge tsz-ek munkájának megja­vítására. A megszilárdítás terén előttünk álló hatalmas feladatokat csak úgy leszünk képesek eredményesem megoldani, ha a párt vezetésével a megszilárdítási munkát is a legszélesebb dolgozók ügyévé: társadalmi üggyé tudjuk tenni! A tapasztalt pártmunkások, tanácsi funkcionáriusok mellett vegyenek részt ebben a munká­ban a tavalyinál is nagyobb számban az állami gazdasági, tangazdasági, gépállomá­si, erdőgazdasági, vízügyi vezetők és szakemberek, a környékbeli régi tsz-ek tapasztalt vezetői, továbbá az üzemek, különféle intézmények arra alkalmas dolgo­435

Next

/
Thumbnails
Contents