A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

latokat, javaslatokat, elgondolásokat egységes álláspontba dolgozzák fel, és használják fel itthon a mindennapi munkában. Végül olyan értelmű határozat született, hogy utasítani kell a külkereskedelmi embereket, hogy az elhangzott javaslat, ül. számunkra mutatkozó lehetőségek értelmében késlekedés nélkül érintkezésbe kell lépni az egyes országok megfelelő embereivel, az NDK-val, a lengyelekkel, a csehekkel és természetesen a kérdések egész sorával a szovjet emberekkel, és üyen kétoldalú megállapodásokra kell törekedni. Ezek a határozatok születtek. Áttérek a Varsói Szerződés politikai tanácskozásának ülésére.

10 Itt is azzal kezdem, hogy és milyen céllal jött össze az ülés. A legelején megemlítem, hogy a tapasztalat szerint az hasznos, hogyha ennek az ülésnek az Összehívását túlságosan nagy idővel előtte nem publikálják. Ez hasznos. Nem szükséges az az ellenséges hírverés, kombináció, összevissza beszélés, mint ami ilyen esetekben lenni szokott, és ezért most előzetes megállapodás jött lére, valamivel a moszkvai tanácskozás előtt, még akkor a küldöttség idehaza volt, hogy használjuk fel az alkalmat, úgyis Moszkvában együtt vannak ugyanazok, akiknek egyébként is ott kell lenni, és tartson egyúttal politikai tanácskozást ez a testület. A politikai tanácskozó testületnek megvan a maga előírt státusza, és ez a szerv áll az egyes országok miniszterelnökéből, külügyminiszteréből és honvédelmi miniszteréből. Hát itt most az [a] bővítés történt, hogy javaslat volt, hogy a pártok első titkárai is vegyenek részt ezen a tanácskozáson. Úgyhogy ilyen négyes státuszszal jött össze a tanácskozás. A tanácskozás célja az volt, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetet konzultáljuk, tehát tanácskozzuk meg az időszerű kérdéseket, alakítsuk ki a közös álláspontot, és ezzel segítsük elő a közös törekvéseinket. A tanácskozás szervezése és menete úgy hozta magával, hogy ezúttal a soros az elnökségben a Magyar Népköztársaság képviselője volt. A másik tanácskozáson a gyakorlatban [bejvált rendszert alkalmaztuk, hogy abc sorrendben elnököltek az egyes országok képviselői, szünettől szünetig, itt viszont olyan a szervezet, hogy egy ülésre egy bizonyos ország adja az elnököt. Mi megtanácskoztuk magunk között a dolgot, és úgy határoztunk, hogy Münnich elvtársat jelöljük elnöknek. Ennek következtében én szólaltam fel a küldöttség nevében. Ez volt a munka szervezeti része részünkről. A megtárgyalt kérdések: A nemzetközi helyzet, a küátások a nemzetközi helyzetben és ennek értékelése. Itt egységes vélemény volt az, hogy a nemzetközi helyzetben az utóbbi időben javulás állt be a szocializmus és a béke ügye javára. Ezek kétségbevonhatatlan jelenségek, ezeket mindenki ismeri, én nem sorolom fel. Ezek a kölcsönös látogatások, a megállapodások a kormányfői tanácskozásról stb. Az ENSZ-ben a leszereléssel kapcsolatos határozata, ill. tízes leszerelési bizottság létrehozása, és mások. Említésre érdemes, hogy ezen a tanácskozáson egyetértés volt abban, amikor meg lett világítva, hogy ha összevetjük a két-három esztendővel ezelőtti helyzetet — tehát nem messze kell visszamenni — és a jelenlegit, szembetűnő a változás. Ennek olyan frappáns példái is szóba kerültek, mint hogy nem olyan régen még Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke küldött egy üzenetet Eisen424