A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

gazdálkodás nincs. Bizonyos nyersanyaggal kell rendelkezni, aztán az is szükséges, hogy a nemzetközi fizetési mérleg ne szorítson annyira, hogy lélegezni se tudjunk, ezért bizonyos tartalékok kellenek. Ez már csak a terv miatt is fontos. Azonkívül azt is tudnunk kell, 1961-gyel elkezdődik bizonyos kölcsönök jelentősebb visszafizetése, amit a testvéri országoktól kaptunk. Pl. hogy mit jelent ez az átmenet, egy dologra kell emlékezni, és rögtön értjük. Az ötéves tervvel az iparfejlesztés kétharmadában termelékenységgel akarjuk biztosítani, a termelékenység megjavításával és nem új létszámmal [sic!]. Kétharmadával. A hároméves terv bizonyos periódusában, elég jelentős szakaszában az iparfejlesztést, a növekedést csak egyharmadában biztosítottuk a termelés növekedésével. A különbség óriási. Ezért kell az 1960-as évnek e tekintetben is átmenetnek lennie. A terv egyébként, azt hiszem, úgy szól, hogy nagyjából — a tervben — a növekedést az iparban, az ipar fejlesztésében a termelékenység emelésével kell elérni.

21 Feltétlen el kell érnünk, mert ha más eszközökkel, más úton érnénk el, akkor ezek az ismertetett feszültségek tovább növekednének. És a célunk az, hogy ezeket visszaszorítsuk, és ne engedjük elhatalmasodni. így aztán ebből adódik az a feladat, hogy a 8%-os termelésemelést 4%-ban [a] termelékenység fejlesztésével kell elérni 1960-ban. A terveink között ott van a mezőgazdasági termelés közel 5%-os növelése 1960-ban. Ennek vannak feltételei, hogy elérjük, mégis a mezőgazdaságunk fele szocialista, és egyéb feltételek is vannak, a géppark 1959-ben negyedével növekedett, ez nem csekélység egy ország életében, hogy egy év alatt egy negyedével növekedjék a mezőgazdasági géppark. Ez is itt van már mint tényező. Aztán a szocialista termelés más feltétele. Mindenesetre közel 5%-os eredményjavulást kell elérnünk a mezőgazdaságban. A felvásárlást közel 9%-kal nagyobbra tervezzük 1960-ban, mint 1959-ben. Ez megfelelő munkát kíván - politikai munkát, szervezési munkát, az árpolitika helyes kezelését és sok minden más intézkedést, hogy ezt meg tudjuk valósítani. A szerződéses termeltetést tovább tudjuk fejlesztem, aztán a tsz-eknél az árutermelés serkentését, és sok minden egyebet kíván. Ugyanígy a külkereskedelem terén is nagy feladatok vannak, mert az 1959-hez képest az exportot közel 13%-kal kell növelni, az importot pedig közel 20%-kal. Ez az importnövekedés összefügg azzal, hogy bizonyos anyagkészleteket és tartalékokat kell az ország számára biztosítani az ötéves terv beindításához, és ezért majd egy ötödével több import lesz, mint volt 1959-ben. Persze itt szerepet játszanak egyebek is. A felvásárlás gyönge eredményei is növelik az importot. Arra kell törekednünk, hogy a fizetési mérleg a kapitalista relációban feltétlenül és a szocialista országok viszonylatában is lehetőleg teljesítve legyen. A nemzeti jövedelem 9%-os növelésre van tervezve. A felhasználást illetőema fogyasztási alap 6,5-7%-kal fog növekedni, a felhalmozási alap pedig 25%-kal fog növekedni 1960-ban a terv szerint. Ez szükséges a termelés fejlesztésének érdekében. Ennek megfelelően a beruházás 18,5%-kal magasabbra van tervezve, mint 1959-ben volt. Ugyanakkor — bár ez az 1960 minden tekintetben az erőgyűjtés és a felkészülés éve, ez adja meg a fő vonását — mégis arra kell törekedni, hogy a belkereskedelmi forgalmat megfelelően fejlesszük, és fejlesszük a reálbér és a reáljövedelmet is 2, ül. 2,5 és 3%-kal [az] 1960-as tervben. Ez olyasmit is jelent — bár általában fejleszteni kell —, hogy bizonyos élelmiszerekben, mint pl. hús, tojás, a várhatóan megnövekedett igényeket teljes mértékben nem tudja az ország kielégíteni. Általában ez egy harcos versenyfutás, hogy az igények növekszenek, a jövedelem növekszik, és mindig nagyobb és nagyobb árukészletek kellenek, hogy ki 398