A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

hogy a beruházási összegeket nem sematikusan osztotta szét a kormány, hogy minden termelési ágazat minden részére, ami esik, hanem bizonyos népgazdasági céltudatossággal a döntő és a népgazdaság szempontjából legfontosabb helyre koncentráltuk a beruházásokat, és ez a koncentráció egy kicsit bővült, 1959-ben kicsit jobban szétforgácsolódtak a beruházási összegek. De történt olyan hiba is a részünkről, ez már a Politikai Bizottság, a Gazdasági Bizottság és a Kormány hibája, hogy az év, a naptár elején a mezőgazdasági termelés várható eredményeit kicsit túlbecsültük, mert amit akkor számba vettünk és terveztünk, év közben leromlott a kedvezőtlen időjárás miatt és egyéb okoknál fogva, és ez a gazdálkodást kicsit zavarja, mert a mezőgazdasági termelésbecslés pontossága azért is nagyon fontos, mert jelentős mértékben ettől függ az ország nemzetközi fizetési mérlegének egyensúlya. És amit júniusban vagy júliusban láttunk, hogy tudunk exportálni a nyugati piacra is, bizony egyik-másik cikkben az történt, hogy nem exportálhatunk, hanem behozunk, úgyhogy itt egy kis baj történt. Mint már érintettem, nem eléggé átgondolt volt a beruházások tervezése. Mikor kiderült az,— kb. a második negyedben volt —, hogy jelentékenyen lehet emelni a beruházások összegét, akkor a szokott jelenség történt, hogy minden érdekelt fél rohant kérni a beruházás emelését. Ilyen emelések történtek is, végül kiderült, hogy olyan emeléseket határoztunk el, amit nem voltunk képesek egyszerűen megvalósítani. Mert az is elég gyakori tünet, hogy a beruházásokért folyik a harc, bizonyos szintű beruházások jóvá is lesznek hagyva, és az év végén kiderült, hogy azoknak a százszázalékos megvalósítása is rendkívül nehéz, és gyakran elmarad. Ebből is látszik, hogy nagyobb az étvágy, mint a képesség a megemésztésre. Komoly jelenség és fontos számunkra, hogy elég jelentős zökkenők voltak a mezőgazdasági termésfelesleg felvásárlásában. Ez visszahat minden irányba, többek között az exportra is. A mezőgazdasági termés ebben az évben egy sor cikkben nagyon jó volt. Pl. kukoricában. A felvásárlás komoly zökkenőkkel járt, és nem is sikerült néhány cikkben a felvásárlást megvalósítani. Ennek okáról már esett szó, ennek a nehézségnek részben politikai-társadalmi oka van, ami Összefügg azzal, hogy a parasztság válaszúton áll, és ilyen helyzetben, ami biztos-biztos, tartalékol. Azt hiszem, ez a döntő. Ezenkívül egyéb járulékos hibák is rontották az eredményt. Részben a felvásárlási apparátus hibái és részben más természetű dolgok. Többek között olyanok, hogy amióta a begyűjtés is lekerült a napirendről, a pártszervezetek számára új helyzet van természetesen. Azelőtt a munkájuk kétharmada arra ment az évben, hogy a begyűjtéssel foglalkoztak a pártszervezetek és a tanácsszervek, most azonban begyűjtés nincs, a felvásárlással egyáltalán nem foglalkoztak. Teljesen lekerült a napirendről. Nem mondom, nemcsak a falusi pártszerveket kell nekünk szidni, hanem felmehetünk a párt legfelsőbb szervéig. Hát mi magunk, itt a Központi Bizottság szervei sem foglalkoztunk komolyan a felvásárlással. Nem teljes mértékben sikerült végrehajtani azokat a változtatásokat, amelyeket az ipar szerkezetének a további javítására elhatároztunk. Ezekből adódik az 1960-[as] éves tervvel kapcsolatos politikai és szervezeti feladat számunkra. Ezekből a nehézségekből. Mégpedig az, hogy az 1960-as évet úgy nézzük, amilyen szerepe ennek az évnek a további fejlődés szempontjából van. Először is, hogy az 1960-as év átmenet az új ötéves tervbe. Ebben az évben kell nekünk megteremteni a megfelelő szintjét a kiindulási pontnak. Ebben az évben kell nekünk bizonyos tartalékokat képezni, ami nélkül természetszerűen a tapasztalatok szerint terv397