A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)
rendelhetünk alá a proletárdiktatúra érdekeinek. Az mindenek felett áll. Úgyhogy ne vegyék ezt ilyen lelki prédikációnak, kérem, gondolják meg, hogy ez valóban így van, hogy ha mi a tanácskozásainkon megőrizzük azt is, hogy ami itt elhangzik, az a mi számunkra hangzott el, akkor ez rendkívül megkönnyíti és elősegíti a munkát. Ez vonatkozik nagy kérdésre is, kis kérdésre is. Mindenféléről tárgyalhatunk, de hogy ki hogy foglalt állást, kinek az álláspontját fogadták el, kiét utasították vissza stb., ez a mi dolgunk. Ehhez kell, hogy megfelelő döntések szülessenek, és az állásfoglalása a Központi Bizottságnak helyes legyen. Ez a Központi Bizottság tagjain kívül senkire az égvilágon nem tartozik. És néha vannak olyan kérdések, mint mondjuk, amit most napirendi pontként ajánlottam, amiről a Központi Bizottság tagjain kívül senkinek tudni sem szabad, hogy mi ilyesmivel foglalkozunk. Ezeket azért említettem meg - nem mintha itt valamiféle kétségek vagy bajok volnának, hanem éppen fordítva, a helyzet eddig igen jó volt, s törekedjünk arra, hogy a jövőben még jobb legyen. Most áttérek egy másik kérdésre. Szeretnék egynéhány tényleg csak ilyen vázlatos számot ismertetni az 1959-es népgazdasági terv végrehajtásáról. Ezek a számok maguk is előzetesek, és részletekbe nem tudok belemenni, de ami a helyzetet nagyjából jellemzi, azt szeretném, ha a Politikai Bizottság megbízásából elmondhatnám. Mindjárt a megállapítással kezdem, ami számunkra örvendetes. Az 1959-es népgazdasági terv végrehajtásának előzetes adatai azt mutatják, hogy a célt, amit a márciusi határozatban 19 magunk elé tűztünk, hogy gyorsítsuk a szocializmus építését, azt megvalósítottuk. Azt végrehajtottuk. Ezt mutatják a különböző számok. A szocialista ipar termelése mintegy (ezek kerekített számok) 12%-kal nőtt egy esztendő alatt. A Központi Bizottság határozata — a márciusi — 4%-ot javasolt, a terv fölött, ez a megvalósulás 6%-ot jelent a terv fölött. A mezőgazdasági termelés emlékeznek az elvtársak, a márciusi határozatban úgy szerepelt, hogy a tervet teljesítsék, a tényleges teljesítés a terv felett 2-3%-os emelkedést jelez. A termelékenység emelése ugyancsak megfelel a Központi Bizottság márciusi határozatában kitűzött célnak, mert 5%-kal növekedett egy esztendő alatt, és 2%-kal magasabb a tervnél. Ez volt a Központi Bizottság márciusi határozata. Ezt is sikerült elérni. Az önköltségszámításokat még nem sikerült eszközölni, az mindig egy kicsit tovább tart, de ami eddig látható, úgy néz ki, hogy az önköltségcsökkentés terén is megvalósítottuk azt, amit a márciusi határozat célul tűzött ki, sőt valószínűleg egy kicsit jobb eredmény, mint ami a márciusi határozatban szerepelt. A nemzeti jövedelem is a Központi Bizottság határozatának megfelelően alakult, mert 8%-kal növekedett az évben, és ez a 8%-os növekedés ténylegesen 1960 végéig volt tervezve. A fizetési mérleg — az ország nemzetközi fizetési mérlege is — kedvező, bár azt meg kell mindjárt itt említeni, hogy nem olyan mértékben, mint 1958-ban volt. A beruházásoknál év közben elég jelentős emelés történt, úgy néz ki, hogy ezt a megemelt beruházási tervet nem valósítottuk meg 1959-ben. Ebben természetesen döntő szerepet játszott az, hogy a beruházásokat jelentősen át kellett csoportosítani a nagyarányú tsz-fejlesztés miatt, amit meg kellett szilárdítani, és ez a végrehajtásban nehézséget jelent. A reálbérjövedelem és a belkereskedelmi forgalom is jelentős mértékben a tervezett fölött van. Ez olyan, hogy ennek Örülni is lehet, meg sírni is lehet felette, mert - megint csak kénytelenek vagyunk utalni arra, hogy az elvtársak tudják, hogy Lengyelországban ez év tavaszán a bérek és a jövedelmek a tervezettnél nagyobb mértékben növekedtek, és 395