A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

bizony gyakran ezeknél a beszámoltatásoknál az őszinte vélemény-nyilvánítás után megsértődnek. Jó lenne, ha ebben a vonatkozásban segítséget kapnának a pártszervezetek, mert a joghoz más is szükséges. A hivatali pártszervezetekben lévő problémákat a Budapesti Pártbizottságnál ismerik, próbálkoztak is már ezek megoldásával. Tudják, hogy gyakran a hivatali vezető és a pártszervezet vezetői között komoly viták támadnak. Helyesnek tartanám, hogy ne csak a minisztériumokban legyen bővített hatásköre a hivatali pártszervezeteknek, hanem minden hivatali pártszervezetnek. Ez annál inkább fontos, mert a megyei és kerületi tanácsoknál ebben a vonatkozásban igen komoly problémák vannak. MAROSÁN GYÖRGY elvtárs: Szeretném, ha az elvtársak így fogadnák el a javaslatot. Elvileg nem kifogásolom, hogy ezt a hatáskört más hivatali pártszervezeteknél is kiterjesztjük. Azonban hol vannak nekünk problémáink, lent vagy fen? A fontos és lényeges problémákat fent kell keresni. Végig ki lehet ezt terjeszteni, de a lényeges problémát, ismétlem, fent kell keresni. Friss elvtárs felolvasott egy részt a Szervezeti Szabályzatból. Ha a Szervezeti Szabályzatot veszem, feltehetem a kérdést, hogy a minisztériumokban érvényesült-e ez. Azért hozzuk ezt a javaslatot éppen a minisztériumokra vonatkozóan, mert régebben is és az ellenforradalom után is ezek a problémák ott jelentkeztek. Itt van például Kossá elvtárs problémája: négy helyen van a minisztérium, mintha legalábbis négy különböző minisztérium lenne, van más állami szervünk is, ami egy minisztérium, de különböző területeken helyezkedik el. Elvileg el kell fogadni a javaslatot, hogy az ilyen kérdést külön megvizsgáljuk, de külön kiemelni ebből az anyagból a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumot nem helyes. Fock elvtárs javaslatával egyetértek, a felsoroltakat ki lehet hagyni. Varró elvtárssal nem értek egyet. Mi párthatározatot hozunk, és [ez] mint párthatározat a kommunistákra bír kötelező erővel. A pártonkívüliekre állami határozat érvényes, és gondoskodni kell arról, hogy a pártszervezet megtalálja a pártonkívüliekkel való foglalkozás, beszámolás, munkájuk ellenőrzése helyes módját. Ebbe a határozatba azonban ezt bevenni nem helyes. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Mi volt a célunk ezzel a javaslattal? Arra gondoltunk, hogy most ezen a néhány, megnevezett helyen meg kell adni a jogot, másutt nem. És megvan az oka annak, hogy miért. Meglehetősen lényeges, hogy a minisztériumokban, hivatalokban az egyszemélyi vezetés elvét tiszteletben tartsuk. A határozatot más vonalra csak úgy egyszerűen kiterjeszteni nem volna helyes. Ahhoz többek között olyan feltételek is kellenek, hogy alkalmas ember legyen a párttitkár, aki munkáját helyesen fogja fel, és helyesen is tudja végrehajtani. A felsorolt helyeken ez a feltétel biztosítva van, de hogy mi van az ezernyi hivatalban, illetve mi lenne az ottani vezetéssel, ezt véleményem szerint behatóbb vizsgálat nélkül nem tudjuk. Azt mondom, maradjunk meg az eredeti szerveknél, beleértve a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumot azzal, hogy a felvetett problémát a Titkárság vizsgálja meg, és tegyen megfelelő javaslatot. El tudom képzelni, hogy ilyen helyen nem a párttitkár kapja meg ezt a jogot, hanem a párttitkárok egy kollégiuma. Tehát, hogy ilyen helyen hogyan hatják végre a határozatot, azt a Titkárság vizsgálja meg. Véleményem szerint egy év alatt látni kell, hogy mire vezet a határozat végrehajtása a minisztériumokban. Utána lehet szó arról, hogy kiterjesszük-e egész széles körben: hivataloknál és intézményeknél működő pártszervezetekre.

95 Akármennyire is kellemetlen, de a Szervezeti Szabályzat adott szövege és e között ellentét és ellentmondás van. Ezt az ellentmondást át kell hidalni. El lehet 373