A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

képzelni, hogy a Szervezeti Szabályzatnak említett paragrafusa módosítva legyen. Vegyük ezt is be olyan értelemben, hogy megnevezzük a Honvédelmi Minisztériumot, Belügyminisztériumot, esetleg más fegyveres testületet, ezeknél a pártszervezeteknél marad a régi szerep, vagyis az ott működő pártszervezeteknek nincs joguk a hivatali munkát ellenőrizni. A többinél ezt a kizáró okot el kell hagyni, és lehet olyan szövegezés, hogy a minisztériumok, hivatalok pártszervezetei a hivatali munka ellenőrzését a Központi Bizottság rendelkezései szerint gyakorolják. Javasolom, hogy ilyen értelemben határozzunk. A Központi Bizottság úgy rendelkezzék, hogy az említett minisztériumok pártszervezeteinél a hatáskör bővítés most életbe lép, egy év múlva megvizsgáljuk a tapasztalatokat, és ha indokolt, más hivatali pártszervezetekre is kibővítjük. Javasolom, hogy az előterjesztést ilyen értelemben módosítva fogadják el az elvtársak

96 azzal, hogy a kongresszuson is ilyen értelemben indokoljuk. 4. Javaslat a lakóterületi pártcsoportokra SÁNDOR JÓZSEF

97 elvtárs: A Politikai Bizottság által előterjesztett határozati javaslat,

98 amennyiben a Központi Bizottság határozatra emeli, két lényeges feladatot fog megoldani. Egyrészt, hogy Budapesten kialakult helyzetet rögzít, erősít meg, másrészt budapesti tapasztalatok alapján a lakóterületi pártcsoportokat Budapesten kívül 1960 első felében megyei székhelyeken és nagyobb városokban létrehozzuk. A lakóterületi pártcsoportok létrehozását napirendre tűzte, véleményem szerint, a tömegek megnyeréséért, a párt és a tömegek kapcsolatának megszilárdításáért folyó harc. Az ellenforradalom utáni helyzetben nagyon élesen vetődött fel, hogy ezen a téren is változtatni kell. Mi volt a feladat? Ezen a téren kettős: meg kellett javítani a kapcsolatot a terület lakosaival, másrészt a régi népnevelő rendszer helyett — az úgynevezett idegen ajtókon való kopogtatás helyett — új szervezeti formát kellett kialakítani és létrehozni. A hiányosságra már 1957-ben a Budapesti Pártbizottság egyik határozata is felhívta a budapesti pártszervezetek figyelmét. A Budapesti Pártbizottság 1957. februári határozata kimondta:

99 szakítani kell a kampányszerű agitációval, üzemi és hivatali párttagok futó látogatásaival, a házagitációt a kommunista és nem kommunista lakók állandó kapcsolatára kell építeni. A határozat alapján létrejöttek a lakóházi-, utcasejtek, melyek 1959 januárjában a Politikai Bizottság határozata értelmében lakóterületi pártcsoport elnevezést kaptak.

100 Néhány mondatot arról, hogy mi a feladatuk. Első helyen említeném meg a kommunisták együttműködésének megteremtését, majd a szilárd, rendszeres felvilágosító munka végzését, a párt politikájának népszerűsítését és érvényesítését, a kommunisták és pártonkívüliek nevelését. Ma, Budapesten, közel 10 ezer lakóterületi pártcsoport működik. Néhány szót munkájuk eddigi tapasztalatairól. Véleményem szerint e lakóterületi pártcsoportok munkájának eddigi tapasztalata kedvező. Miben jelentkeznek ezek a tapasztalatok? A párttagok jól megismerték egymást, a kommunisták közelebb kerültek a pártonkívüli lakókhoz. Megemlítem, mint igen lényeges kérdést, hogy például az 1958-as országgyűlési és tanácsválasztások idején igen komoly segítséget adtak.

101 Szeretném kihangsúlyozni, hogy e feladat megoldásában a lakóterületen talán első ízben jelentős számban kapcsolódtak be az úgynevezett regisztrált párttagok is. E pártcsoportok 374