A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

tom, hogy erősítsük nálunk is a pártbizottságot, és valósítsuk meg, hogy ha ki akarják nevezni például a Vasúti Főosztály forgalmi részlegének vezetőjét, ebbe legyen beleszólása a pártbizottságnak. Egyben szóvá teszem a vasúti csomópont pártbizottságát is. Ez a pártbizottság igen nagy segítséget ad nekünk. FRISS ISTVÁN

94 elvtárs: Röviden szeretném megkérdezni, hogyan egyeztethető össze ez a dolog a párt Szervezeti Szabályzatával. Ez azt mondja, hogy a hivatali és az intézményi pártszervezetek nem ellenőrizhetik a hivatal, az intézmény vezetőjét és vezetőségét. A hivatal és az intézmény vezetőjét és vezetőségét a megfelelő magasabb pártszervek ellenőrzik. Ki kellene terjeszteni véleményem szerint a javaslatot általában a minisztériumi pártszervezetekre. Most például az a különös helyzet áll fenn, hogy a Szervezeti Szabályzat kimondja, hogy termelőüzemek, a vasutak, az állami gazdaságok stb., valamint a fogyasztókat közvetlenül ellátó kereskedelmi vállalatok és árudák pártszervezetei jogosultak az üzemi, a gazdasági, illetve a vállalati igazgató, vezetőség tevékenységének ellenőrzésére. Ebből az a következmény adódik, hogy például a nagykereskedelmi-belkereskedelmi vállalatokban a pártszervezetek nem jogosultak az ellenőrzésre, mert a fogalmazás úgy szól, hogy erre csak a fogyasztókat közvetlenül ellátó belkereskedelmi vállalatoknak van joguk. Azt gondolom tehát, a javaslatnak úgy kell szólni, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium, illetve ezek szervei kivételével a pártszervezetek ellenőrizhetik a hivatali munkát. FOCK JENŐ elvtárs: Az 5. pont második bekezdésében van egy zárójeles rész, amely azt mondja, hogy iparigazgatóságok, trösztök, vállalatok. Innen az iparigazgatóságot el kell hagyni. A hatodik pont első felét javasolom elhagyni, ugyanis kifelé zavart okozhat, ha a nyilvánosságra hozandó határozatban ezeket megírjuk, feltüntetjük, hogy milyen típusú párttitkárokat akarunk a minisztériumok pártbizottságainak élére állítani. Végül javasolom, hogy az utolsó bekezdésnél a II., V és VII. kerületi pártbizottságok helyett írjuk azt, hogy az illetékes kerületi pártbizottságok. VARRÓ [GYÖRGY] elvtárs: A javaslat 4/a pontjában van olyan megfogalmazás, hogy a minisztériumi pártbizottságok a miniszter kivételével bármely kommunista miniszteri vezetőt és beosztottat beszámoltathatnak munkájáról. Felteszem a kérdést, miért csak a kommunista vezetőket? Nemcsak a kommunista vezetők vannak a minisztériumokban. Szerintem ezt a beszámoltatási jogot a pártonkívüli vezetőkre is ki kellene terjeszteni. BIRKÁS IMRE elvtárs: Egyetértek a javaslattal. A minisztériumban az ellenforradalom után arra törekedtünk, hogy a szakmai vezetésben dolgozó kommunista elvtársakkal minden vonatkozásban együtt dolgozzunk. Ez úgy is történt, hogy az elvtársak részt vettek a pártbizottság, végrehajtó bizottság olyan ülésein, ahol a vezetők munkájukról beszámoltak, és felelősséget vállaltak a határozat végrehajtásáért vagy végre nem hajtásáért. A beszámolónál egy-egy terület vezetője jelen volt, hozzászólt, és ugyanakkor elmondta véleményét a pártszervezet munkájáról is. Örvendek annak, hogy most a Központi Bizottság a hivatali pártszervezetek hatáskörének bővítését lehetővé teszi, azonban meg kell mondanom, amellett, hogy a hatáskör bővül, sok minden más is szükséges lehet. Erre nagy gondot kell fordítani. Általában az elvtársak nem szeretik a bírálatot, az önbírálatra sem vagyunk nagyon kaphatók, márpedig ha munkáról van szó, hangzik el bírálat, és 372