A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

együtt kell a pártszervezettel végezni. Ez-után azt fogja jelenteni, hogy nem fogja csorbítani a minisztérium jogát, de erősíteni fogja azt az elvet, hogy ha valahol nincs megegyezés, akkor a pártbizottságnak, illetve a párttitkárnak joga van illeté­kes felsőbb szervekhez fordulni — a KB határozata után —, és opponálni ebben vagy abban a kérdésben. Fel akarjuk számolni azt a mostani, meglévő állapotot, hogy nagyon kevesen éltek azzal a joggal, hogy politikai, gazdasági vagy káderkérdésekben támaszkodja­nak azokra a kommunistákra, támaszkodjanak arra a pártbizottságra, ami a mi­nisztériumban működik. Persze, bevallom maguknak egész őszintén, hogy mindig viszolyog a hátam, amikor erről a kérdésről beszélni kell [sic!]. Mert én egyszerűen érthetetlennek tartom azt, hogy kommunisták, bármilyen poszton legyenek, akik egy bizonyos feladattal meg vannak bízva, akár politikai, akár gazdasági kérdéssel, hogy azok ne tudjanak egy nevezőre jutni országos érdekben, vagy más érdekben. Jól nézne ki, ha a Központi Bizottság vagy az állam vezető posztján nem uralkodna az az egyöntetűség, aminek ebben a kérdésben nyilván érvényesülni kell. Ezért fontos az előterjesztésnek az a része, hogy a pártbizottságok évenként mérjék fel, vitassák meg a minisztériumok káderpolitikáját, ennek egyes alapvető kérdéseit. Vezessék, irányítsák az egyes ott dolgozó kommunistákat. Megvizsgáltuk a kérdést, volt egy központi bizottsági határozat, és nem tud­tuk, hogy hova fogják azt fejleszteni. Azt is tudjuk, hogy egyes helyeken bizalmat­lanság van a párttitkárok iránt. Ezt a bizalmatlanságot le kell küzdeni. Minden okunk és jogunk megvan rá, hogy minisztériumokban és országos szintű szerveze­teknél őszintén, nyíltan támogassák ezeket az elvtársakat, akik ilyen komoly poli­tikai munkát végeznek. Kérem a Központi Bizottságot, fogadja el a Politikai Bizottság javaslatát. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: Kiss Dezső elvtárs, utána Kossá István elvtárs. KISS DEZSŐ elvtárs: Az előterjesztés első három pontjával már foglalkoztak pártszervek, éppen ezért szerintem a határozati javaslat 4. pontját kell előrevenni. Helyesnek tartom, hogy a felsorolt minisztériumok megkapják a hivatali munka ellenőrzésének jogát. KOSSÁ ISTVÁN elvtárs: Azt akartam javasolni, hogy a Politikai Bizottság javaslatát ne fogadja el a Központi Bizottság, de akkor úgy nézne ki, mintha nem értenék vele egyet. Pedig, amit javasolni akarok, az még inkább erősíteni akarná a minisztériumi pártszervezeteket. Azért akartam javasolni, hogy a Központi Bizottság ne fogadja el a határozati javaslatot, mert ez a mi minisztériumunkban nem hajtható végre. Márpedig nem helyes olyan határozatot hozni, amely egy minisztériumban nem valósítható meg. Ezért azt a javaslatot teszem most már, hogy a Központi Bizottság fogadja el a határozati javaslatot, de adjon utasítást, hogy ezt a Közlekedési és Postaügyi Mi­nisztérium pártszervezetére vonatkozóan külön nézzék meg. Az a helyzet, hogy a mi minisztériumunk nagyon sokfelé van. Úgy is mondják viccesen nálunk, hogy a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumból mi vagyunk az „és". Ugyanis a minisz­térium nagyobb zöme [sic!] nem abban az utcában van. A minisztériumi pártszer­vezetnek ugyanis semmi köze sincs például a Krisztina úton lévő 4-es postához. A pártszervezetnek nincs joga ellenőrizni az ő munkáját. Csak az elvi osztálynak van ehhez joga. Másik utcában van a hajózási részleg, és így tovább. Nagyon örültem, amikor láttam, hogy az előterjesztés Központi Bizottság elé kerül. Én már 2 éve próbálkozom megoldani a helyzetet, de mindig elakadok valahol. Helyesnek tar­371

Next

/
Thumbnails
Contents