A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

mutatóit, önköltségi mutatóit javítsák, feszítettebb terveket készítsenek, hogy minél nagyobb nyereséget érjenek el. A nyereségrészesedésnek ezt a rendszerét tovább fenn akarjuk tartani. Az elvtársak tudják, hogy 1957-ben a minisztériumoknál mi igen lényeges létszámcsökkentést hajtottunk végre, azonkívül összevontunk minisztériumokat, csökkentettük a minisztériumok számát.

72 Úgy látjuk, hogy azok az intézkedések, melyeket felsoroltam, sokat javítottak a gazdaságvezetésben, egyszerűsítették annak szervezetét. Ezen az úton akarunk továbbhaladni. Ugy, mint a határozati javaslat is megjelöli, nagy alapossággal, átgondoltan kell itt megtenni minden lépést, annál is inkább, mert az utóbbi 10 év alatt nagyon sok átszervezést hajtottunk végre. A minisztériumok számát 1949 óta minden második évben növeltük vagy csökkentettük. 1952-ben pl. 26 minisztérium volt. Most 18 van. Jelenleg kétlépcsős irányítás van a minisztériumok legtöbbjében. A különböző elvi osztályok mellett szakmai iparigazgatóságok vannak. Egyes minisztériumoknál trösztöket alakítottak ki, vannak területek, ahol a vállalatok közvetlenül a minisztériumokhoz vannak kapcsolva. Köztudomású, hogy nálunk nagyon sok elaprózott kis vállalat van. Közel 1000 ezeknek a száma, ezeknek a gazdasági egységeknek. A határozati javaslat III. fejezetében olyan intézkedéseket javasolunk, hogy az azonos profilú vállalatokat fokozatosan vonjuk össze, vagyis nagyobb gazdasági egységeket, nagyobb üzemeket, vállalatokat alakítsunk ki. A mai túlzottan elaprózott vállalati rendszerünknek igen sok hátránya van. Költségesen termelnek, elaprózzuk a beruházásokat, sok fölös igazgatási létszámot tartunk, a sok kis üzem miatt nem tudjuk eléggé koncentrálni erőinket a nagy népgazdasági célok megvalósítására, a gyorsabb műszaki fejlesztésre. Az első lépés, amelyet javasolunk tehát az, hogy a vállalatok bizonyos körét vonjuk össze. Ugyanakkor meg akarjuk szüntetni a minisztériumokban az irányítás kétlépcsős rendszerét, az iparigazgatóságok fokozatos megszüntetését [sic!]. A határozati javaslatból láthatják az elvtársak, hogy ezeket az intézkedéseket párt és állami vonalon jól elő akarjuk készíteni. Itt a kapkodásból nagy károk származnak. Ezeket el akarjuk kerülni. Előttünk más országokban végrehajtottak már kisebb-nagyobb méretű átszervezést, tehát van, mint említettem, nemzetközi vonatkozású tapasztalatunk is. Saját magunknak is van tapasztalatunk, az utóbbi 3 évben végrehajtott intézkedések eredményeiből. Nem akarjuk mechanikusan lemásolni [a] más szocialista országokban végrehajtott gazdasági átszervezést. Mindenekelőtt saját tapasztalatainkból indulunk ki a tervezett intézkedések megtételénél. Ügy gondoljuk, hogy a kongresszuson nem volna helyes ezt a kérdést központi kérdésként venni. Egyrészt azért, mert nem vagyunk kész az átszervezésekkel kapcsolatos terveinkkel, másrészt sokezer embert érintő kérdésről van szó. Az üzemek összevonásánál is sokrétű problémával találkozunk, nem vagyunk kellően felkészülve. Ilyen problémák mindenekelőtt a káderkérdések, bizonyos bérvonatkozású kérdések, egyes területeken normakérdések, minden üzem védi a saját önállóságát, tehát megfelelő politikai előkészítés kell ilyen intézkedések megtételére. A Ganz-MAVAG egyesítésénél

73 már úgyis követtünk el bizonyos hibákat az előkészítésnél, ebből is okultunk, óvatosabbak vagyunk. A határozati javaslat IV fejezetében, ahogy az elvtársak látják, a tanácsok igazgatási és gazdasági hatáskörének bővítéséről van szó. Először is a járási tanácsok hatáskörének önállóságát akarjuk növelni, ezt fontos kérdésnek tartjuk a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban, ezek a problémák az első napirendi pont tárgyalásánál is felmerültek. Ahhoz, hogy a tanácsok hatáskörét 357