A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

menye, hogy a kormány munkájának iránya helyes, a párt politikájának megvalósításában jól tölti be a feladatát, de tovább kell javítanunk a Kormány kollektív munkáját, javítani kell a hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzését, mert sok esetben előfordul, hogy a helyes határozatok végrehajtása körül bajok vannak. A tanácsok végrehajtó bizottságainak irányítását is tervszerűbbé, rendszeresebbé kell tenni a Kormány részéről. A Kormány munkájában azt szeretnénk elérni, hogy a miniszterek ne csak saját reszortjukért érezzék a felelősséget, hanem a Kormány Össztevékenységéért. Ne csak saját szakmai reszerotterületüket lássák, hanem a Kormány munkájában, az ellenőrző, irányító tevékenységében mint a Kormány tagjai vegyék ki részüket. Rendszeresíteni kell a jelentéseket, beszámolókat a hozott határozatok végrehajtásáról. A Kormány munkáját segíti elő a Gazdasági Bizottság, amely előkészíti a Kormány gazdasági vonatkozású intézkedéseit. A PB-nek az a véleménye, hogy ez a gyakorlat jónak bizonyult, a jövőben is fenn akarjuk tartani. Ellenben az a javaslatunk, hogy a jövőben a Gazdasági Bizottságnak a 2./ pontban felsoroltak legyenek a tagjai. A termelést közvetlenül irányító miniszterek ne legyenek tagjai a Gazdasági Bizottságnak. Itt megemlítem, hogy ebben a kérdésben hosszabb idő óta vita folyik, ugyanis az eredeti javaslat az volt, hogy minden gazdasági miniszter legyen tagja a Gazdasági Bizottságnak. A PB ezt a javaslatot elvetette, így a most működő 8 tagú GB helyett a felsorolt összetételben alakítjuk ki a Gazdasági Bizottságot. Amikor a Kormány munkájával kapcsolatos javaslatokat készítettük, megvizsgáltuk legtöbb szocialista ország gyakorlatát is. Mi úgy látjuk, hogy a Kormány rendszeres heti üléseit nálunk fenn kell tartani. A Kormány napirendjén lévő kérdésekről, a hozott határozatokról — eltekintve a bizalmas döntésektől — az ország közvéleményét rendszeresen tájékoztatni kell. Nálunk ez a gyakorlat jónak bizonyult, és hasznos ezt fenntartani. Számos szocialista országban más rendszer alapján dolgozik a Kormány. Legtöbb helyen egy szűkebb elnökség vezet a Kormányban, több helyen a Minisztertanácsot csak havonként egyszer hívják össze, egyszer ülésezik, számos szocialista országban az ülésekről csak ritkán adnak ki tájékoztatót. Mi úgy gondoljuk, hogy a nálunk kialakult gyakorlatot hasznos fenntartani és a határozati javaslatban előterjesztett elvek szerint tovább javítani a kormány tevékenységét. Az előterjesztés III. fejezetében az ipar szervezetének és vezetésének fokozatos átalakítására teszünk javaslatot. Mint az elvtársak tudják, a legtöbb szocialista országban kisebb-nagyobb ilyen irányú átalakításokat végeztek a gazdasági szervezetben, az üzemek összevonása, területi átszervezés, egyes gazdasági minisztériumok megszüntetése vagy összevonása útján. Mi a legtöbb szocialista ország ilyen irányú gyakorlatát, tapasztalatát nagyjából ismerjük, és úgy látjuk, hogy az utóbbi években nálunk a tervezésben, iparirányításban, a gazdálkodás különböző más területein olyan intézkedéseket tettünk, amelyek jónak bizonyultak. Ilyenek az alsó fokú gazdasági szervek Önállóságára tett intézkedések, a minisztériumok önállóságának növelése, a tervezési módszerek, tervmutatók egyszerűsítésére tett intézkedések és az anyagi ösztönzés bevezetése. Nem utolsó sorban a beruházások ellenőrzése, hatékonyságának növelése terén tett intézkedéseink mind sorra jónak bizonyultak. Lényegesen csökkentettük a tervmutatók számát, egyszerűbbé tettük a béralappal való gazdálkodást, a nyereségrészesedési rendszer bevezetésével olyan ösztönzőt alakítottunk ki, amely a kollektív és az egyéni anyagi érdekeltséget fejezi ki, elősegíti az üzem többtermelését, és anyagilag érdekeltté teszi a dolgozókat. A nyereségrészesedés arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a tervek minőségi 356