A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

egyéni parasztok nem ruháznak be, és tényleg nem növelik a termelésüket. Azt csinálhatjuk, hogy az egyénieket most egyelőre kötelezzük a vetésterületüknek a bevetésére, a szövetkezeteket pedig segítsük minél jobban a gépi munkával, hogy minél előbb tudjuk befejezni a vetést. Még a gépi munka mellett, ha ilyen lehetetlen talajba vetnek, feltétlen fenn fog állni a pertuzán (?) [sic!] hatás az őszi gabonáknál, hogy műtrágyát feltétlen szórjanak, ugyanis vannak helyek, ahol szórnak, és vannak, ahol nem csinálják ezt. Sokat vitatott dolog, ami a tavaszi fejlesztésnél is fennállt, hogy a belépett tsz-tagoknak az állatállománya után százaléklevonás milyen mértékű legyen. A 7-es törvényerejű rendelet

59 kimondja, hogy 20-35%-ot kell levonni. Én olyan esettel nem találkoztam, hogy 35%-ot vontak volna le, ill. helyeztek volna szövetkezeti alapba. Általában 20%-ot, azonban meg kell mondani, hogy énszerintem ez a 20% szövetkezeti alapnövelés csak névleges. Látszólagos, szerintem nem valóságos, úgy néz ki, hogy annyival drágábban értékelik a lovat, a tehenet, amit bevitt a paraszt, és akkor ott voltak, ahol a part szakad, sőt még drágábban is. Sok helyen felmerült az a kérdés, hogy egyes parasztok mielőtt belépnek, eladják a jószágot, elhelyezik máshol, hogy ne a jószág után vonják le, ill. teremtsék meg a szövetkezeti alapot, hanem a bevitt földek arányában. Ez sokat vitatott kérdés volt, és egyesek azzal hárították el, hogy ezt az alapszabály így írja elő, és itt ebben nem lehet vita. Azok a parasztok, akiknek több a jószága, az [ok] ezt vetetté[k] fel, a szegényparaszt pedig azt vetette fel, ill. nem is a szegényparaszt, mert annak földje nem volt, hanem az a paraszt, akinek jószága nem volt, hogy a jószág után vegyenek. De én úgy érzem, hogy bizonyos százaléklevonás jószág után ösztönzi a parasztot arra, hogy a szövetkezetbe vigye a jószágot, és ezért is nem kerülnek a legjobb egyének

60 a szövetkezetbe, vagy otthon tartja, vagy eladja az államnak. Én azt javasolnám, hogy — ahogy az NDK-ban csinálják —, a földterület után kell a szövetkezeti alaphoz hozzájárulni, gondolnánk meg ezt a kérdést, hogy nem lennee jobb? Földjáradékot biztosítunk a parasztnak a bevitt földje után. Igazságos lenne, hogy földjáradékot ha kap, akkor az annak arányában adna be a szövetkezeti alapba egy bizonyos összeget. Az állatállomány után pedig ne vonnánk le a szövetkezeti alapból. Mondom, hogy ez csak névleges és látszólagos összeg, amit levonnak, mert drágábban értékelik fel a jószágot, akkor szívesebben viszi be a paraszt a közösbe, mert teljes összeget kapna a bevitt állatai után. Én egyébként úgy érzem, hogy ha most a szövetkezetek fejlesztésében elindulunk, az elején nem fog könnyen menni, azonban a végén attól kell tartani, hogy hol állunk meg, mert ha annyira nekilódulunk, hogy az egész parasztságot beszervezzük a szövetkezetbe, nem fogjuk tudni ellátni őket gépi erővel és különböző olyan dolgokkal, amit a paraszt joggal igényel, és most is nehézség volt már az ellátás terén. CZINEGE LAJOS

61 elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Kedves elvtársak! Az előterjesztésben foglaltakkal, úgy az értékeléssel, mint a feladatok kitűzésével egyetértek. És Kádár elvtárs felszólalását véve alapul, én is a megszilárdítással szeretnék foglalkozni, ill. azzal a kérdéssel, hogy milyen tapasztalatokat hozott az ez évi megszilárdítás politikai és gazdasági vonatkozásban, még akkor is, ha nem mondhatjuk, hogy minden vonatkozásban tudunk összefoglalót mondani, és nem is teljesíthetők ezek a tapasztalatok [sic!]. Az egyik, ami itt is felmerült, és azt hiszem országosan is, azt a bizonyos kettős feladatot meg tudjuk-e valósítani. Annál is inkább felmerül ez, mert a mi megyénkben is, és ahogyan az értékelésnél is halljuk, bizonyos területen jelentkeznek prob340