A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

visszatérnék, illetve kitérnék, hogy hogyan lesz az árutermelés, ezen belül a hízott sertés, meg ide tartozik a háztáji kérdés. Nekem meggyőződésem, hogyha betartjuk azt, amiről remélem, ma itt határozunk, ami az előterjesztésben van, akkor nem fog visszaesni az árutermelés országos méretekben. Tudniillik, ha a termeléssel előremegyünk — mint ahogy terveink ezt előirányozzák —, akkor [az] árutermelésnek is növekedni kell a tsz előrehaladással, mert hiszen az, minden területen most is beigazolódik, kivétel persze lehet, de általában ez a jellemző, hogy a szövetkezetek több árut termelnek, mint általában az egyéni parasztok. Egy másik lényeges dolog, ami felmerül gyakran, és itt is felmerült ma, hogy milyen nehézségek merülnek fel, ha jól emlékszem Horváth elvtárs vetette fel, hogyha ugye, megyünk előre, nehézségek merülnek fel, azzal számolnunk kell, de úgy kell számolni szerintem, hogy ezeket a nehézségeket megkerülni az életben nem lehet. Es hiába halasztanánk tényleg el egy évig vagy kettőig, amikor hozzákezdünk, a nehézségek jelentkeznek, nekünk arra kell ügyelni, hogy a nehézségeket ne növeljük azzal, hogy valamit elrontunk, hanem tegyünk maximális erőfeszítéseket, hogy csökkentsük azokat. A termeléssel kapcsolatban szeretném én hangsúlyozni: hogy itt nemcsak arról az oldalról jelentkezik a veszély — mert jelentkezik —, hogy ha gyorsabban megyünk előre, akkor visszaesés lehet egyes helyeken a termelésben is, ha nem követi a megszilárdítás, de számolnunk kell ezzel a kérdéssel kapcsolatban azzal is, hogy az egyhelyben állás is termésvisszaesést, ül. terméskiesést jelent, jelenthet is. Azt mindenki tudja, aki itt van köztünk, nem mondok újat, hogy a tsz-eink azért, nemcsak a régiek, hanem az újak is nagyobb termésátlagot érnek el egy-két mázsával, van olyan, amelyik többet is. Nekünk tehát úgy kell felfogni a dolgot, hogy ha állunk egyhelyben, akkor ezek, mint mínuszok kiesésekként jelentkeznek, mert hiszen ha szövetkezetben van, a nagyobb termelésnek jobban megvannak a feltételei. A háztájival kapcsolatban szeretném itt a Központi Bizottságot tájékoztatni röviden, igaz, hogy kevés a közös sertésállomány, és ezért komoly erőfeszítéseket kell még tenni, de azt is szeretném mindjárt hozzátenni, hogy a tendencia, a fejlődés tendenciája biztató. Néhány adatot: 100 kat. hold szántóterületre a közös gazdaságban a tsz-eknél 1958. dec. 31-én 12 db szarvasmarha esett, június 30-i adat szerint — ez a Statisztikai Hivatal adata — 23,4 szarvasmarha. Rosszabb a helyzet a sertésnél: sertés dec. 31-én 23,1 db volt, most, ill. jún. 30-án 18,6 db volt. De nyilvánvaló, hogy azóta már ez is javult valamit. Ezzel csupán szemléltetni akartam, hogy [a] fejlődés azért biztató, jó irányban megy. És most a férőhelyeket is felépítjük, mert ez is akadályozta, akkor azért itt a lemaradást — én bízok benne — rövidesen be fogjuk hozni. Még tájékoztatásul szeretném elmondani, nagyon vigyáznunk kell arra, hogy hogy is legyen a közös és a háztáji állatállomány Itt Horváth elvtárs fel is vetette, hogy esetleg úgy is eljárhatnánk, hogy egy-két, esetleg három év múlva az állatállomány [sic!] - ez nem hiszem, hogy helyes lenne a következők miatt. Jelenleg az idén úgy néz ki az előzetes számítások alapján, hogy a közösből egy tagra eső jövedelem mintegy 12-13 ezer Ft körül mozog. Ugyanakkor a háztájiban jelentkező jövedelem 9-10 ezer forint körül lesz. Most itt látnunk kell, ha nem vigyázunk, akkor egy olyan helyzet alakul ki, hogy a háztájiból lényegében annyi van, mint a közösből - ez az egyik oldala a dolognak. Igen ám, de van a dolognak egy olyan 333