A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

oldala is, hogy a szegényebb parasztoknak a háztáji állománya az kevés jövedelmet ad, van olyan is, akinek semmit, és ha nincs a közösben állatállomány, akkor egyeseknek lehet jó jövedelme a szövetkezetben, de a másiknak meg kevés, és ez egyenetlenséget szül, amiből később bonyodalmak lennének, ezért itt is a kellő mértékre kell ügyelni, ami azt jelenti, hogy nem egyszerre, de folyamatosan, a közös állatállomány megteremtésére kell törekedni. A jövedelem-elosztással kap­csolatban, amit Horváth elvtárs mondott, arról csak annyit, hogy nincs semmi olyan dolog tudtommal, hogy az FM részéről akadályoznák egyesek azt, hogy kísérletezzenek, ez meg van beszélve, a jövedelem-elosztásnak a helyi viszonyok­nak való alkalmazásával. Ha mégis akad valaki ilyen, akkor szóljanak az elvtársak, és beszélünk majd róla. De nekem az a véleményem, és ezt itt meg kell, hogy mondjam, hogy most az átszervezés idején mi széles körben valami lényeges vál­toztatást nem hiszem, hogy tudunk csinálni, és nem is hiszem, hogy helyes lenne. Mert ahhoz, hogy módosítsanak, változtassanak, ahhoz kell bizonyos tapasztalat, hogy hogy van ott, mint van ott, hogyan helyes az adott szövetkezet esetében, és ezt meg kell szervezni. Ehhez egy bizonyos idő kell. És nem olyan egyszerű dolog, hogy valahol jól bevált, én nem tudom azt mondani, nyugodt lélekkel, hogy na, elvtársak, én megnéztem öt helyen, tíz helyen, vagy esetleg több helyen, és most már gyerünk bátran az egész országban. Hisz az adottságok annyifélék, ez az egész munkaegység, az egész jövedelemelosztás nemcsak Magyarországon probléma, hanem más országokban, népi demokratikus országokban kísérletezni kell még, hogy hol lehet javítani, de ezt máról holnapra felváltani valami újjal, nem hiszem, hogy tudnánk. Következő kérdés, amit felvetnék röviden, hogy miután a Központi Bizottság határoz az előterjesztés alapján, egy másik nagyon fontos feladat, amit szóvá akarok tenni, hogy a különböző gazdasági intézkedéseket jól összehangoljuk, mert megítélésem szerinte ez egyelőre még nincs meg. Ebből bajok lesznek. Én csupán arra gondolok itt, hogy lerögzítjük, hogy a mezőgazdasági termelésnek mintegy 33%-kal kell növekedni. Rendben van, ez reálisnak látszik. Rögzítsük, hogy az életszínvonalnak mintegy 28-29%-kal kell növekednie. Reálisnak látszik. Megmondjuk, hogy a tsz-eknél az állami támogatás mértékét csökkenteni, a saját erő beruházást növelni kell. Ez is egy helyes dolog. De ha itt nem egyeztetjük jól a dolgokat, a mértékeket, az arányokat, akkor ebből esetleg baj is lehet. Erre gondo­lok, amikor arról beszélek, hogy ezeket fel kell mérni és jól összehangolni, nehogy itt elrontsunk valamit. Befejezésül néhány szót a vetésről. Fehér elvtárs ezt említette már. Abból kiindulva, hogy a jövő évi termésnek, és lényegében az előrehaladásnak fontos kérdése, hogy hogyan vetünk most az idén. Szeretném megemlíteni, hogy bár fokozódik a tempó, de a vetés területén még mindig lemaradásban vagyunk, így a tempót, az erőfeszítéseket tovább kell növelni. A 17-i állapotnak megfelelően a búza 22%-a van elvetve. Azóta persze javult ez az állapot. Jó eredményt ért el viszonylag Szolnok, aki [sic!] 44%-nál tartott 17-én, Szabolcs, aki [sic!] 48%-nál tartott. Veszprém gyengén áll, 12%-ra. Van lemaradás a rozsnál is, az őszi árpa úgy néz ki, hogy meglesz, egyes megye már túl is teljesítette tervét, kukorica-betakarí­tás lényegében rendben folyik, burgonya lényegében be van fejezve. Egy dolgot még, amit Putnoki elvtárs vetett fel legélesebben, a szőlő, gyümölcs kérdése. Ez, elvtársak, egy szélesebb jelentőségű dolog, arról van szó — ez az én megítélésem, gondolom egyet fognak érteni vele az elvtársak —, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése mellett a másik legfontosabb feladat a mezőgazdaság terén, hogy jól 334

Next

/
Thumbnails
Contents