A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

(Nem kell külföldről behozni! Ez nem változtat rajta; meg kell nézni!) (Apró, Marosán és Kádár elvtársak beszólása.) Végezetül még egy gondolatot szeretnék megemlíteni, az idősebb dolgozó parasztokkal való bánásmód, bizonyos nyugdíj, és egyéb dolog. Mi ezzel a véleménynyel nagyon egyetértünk és helyeseljük, csupán egy kérésünk volna, hogy a törvényerejű rendelet időben jöjjön ki ezekkel az idős dolgozó parasztokkal kapcsolatban. A másik kérésünk a Földművelésügyi Minisztérium, Dögei elvtársék felé szólna, mi nem akarjuk vitatni a 22-es rendeletnek a helyességét, helytelenségét, mi a rendelettel teljes egészében egyetértünk, a 22-es, ami a betervezett kenyérgabona és takarmánygabona feleslegek kiosztását nem engedélyezte.

55 A rendelet helyes. De a módja, hogy mikor adjuk ki az ilyen rendeleteket, az véleményünk szerint nem jó. Ez a rendelet majdnem a cséplés derekán jelent meg, ami ilyen szempontból utána bonyolítja és nehezíti a lenti területek problémáját, és hozzátéve azt, hogy ez nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés volt. Több esetben a Szabad Földben tájékoztattunk, [sic!] hogy ilyen rendelet is napvilágot lát. Hasonlóan itt van jelenleg az évi zárszámadások eltolódása az év végére. Az volna a kérésünk a Dögei elvtársék felé, hogy bizonyos ilyen belső végrehajtási utasítást, ha lehetséges, ezt az utasítást mielőbb adják le, mert ez is bonyolítja a jövő évi tervezés és egyéb problémák végrehajtását. DÖGEI IMRE elvtárs; Tisztelt Központi Bizottság! A Politikai Bizottság előterjesztésével egyetértek, az előterjesztés helyesen értékeli a decemberi, márciusi határozatok végrehajtását, a jelenlegi helyzetet, és helyesen jelöli ki a feladatokat is. Az elért eredmények, amelyek igen jelentősek, örvendetesek, alátámasztják és egyben igazolják a Központi Bizottság decemberi és márciusi határozatának a helyességét. Az elért eredmények többek között azt is bizonyítják, hogy lehetett előremenni a tsz-szervezéssel anélkül is, hogy külön megadóztattuk volna a magasabb jövedelemmel rendelkező egyéneket. A tények erről engem is meggyőztek, gondolom, másokat is, akiknek annak idején más véleményük volt. Az idén sok tapasztalatra tettünk szert, most az a fontos, hogy a tapasztalatokat jól használjuk fel a további munkálkodásban. Véleményem szerint az előterjesztésben érvényesülnek az idei tapasztalatok. Egyik leglényegesebb tapasztalat, hogy a számszerű fejlesztést nyomon kell, hogy kövesse a megszilárdítás. Az idei tapasztalat, elvtársak, világosan mutatja, hogy ez előfeltétele a további előrehaladásnak és annak, hogy a termelés ne essen vissza. Az idei tapasztalatok azt igazolják, hogyha kellő körültekintéssel járunk el, lehet úgy előremenni, hogy nem szenved csorbát a munkás-paraszt szövetség, és nem esik vissza a termelés országos méretekben. Az előrehaladással kapcsolatban, a további munkával kapcsolatban és nagyon helyesnek tartom a határozati javaslatnak azt a részét, hogy ne tűzzünk ki konkrét számokat, hogy a megyék döntik el, hogy mi az, ami reális és különösen nagyon megszívlelendő az, amit Kádár elvtárs a felszólalásában mondott, hogy ha menet közben úgy látjuk, hogy az előirányzott tervek megvalósítása nem reális, vagyis nem mutatkozik helyesnek, akkor merjünk attól visszamaradni, viszont ha azt látjuk, hogy a feltételek jobbak, mint amit terveztünk, mert ilyen is előfordul, hiszen előfordult ez ez évben is, akkor merjünk bátran előremenni. Nagyon lényeges dolog a további előrehaladásnál, amiről itt ma is szó volt, és erre én röviden 332