A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

tapasztalatunk az, hogy a termelőszövetkezeti csoportok milyen arányban fognak fejlődni, vagy lesznek-e ilyenek, annak feltétele az előkészített politikai munka, és ahol ez megfelelő, ott a gyakorlat azt igazolja és bizonyítja, hogy nem a termelőszö­vetkezeti csoport, hanem a termelőszövetkezetek, mint legfejlettebb formák jön­nek létre. Egyébként, ez ennek az esztendőnek is tapasztalata, ez volt a gyakorlat ilyen szempontból is. Másrészt nem volna helyes itt központilag sablont előirá­nyozni, hogy mennyit a termelőszövetkezeti csoportból. Annál is inkább, mert 10 esztendeje vagyunk mink már a szövetkezeti mozgalom közepén. Mi már 10 esz­tendő óta a tsz-mozgalmat népszerűsítettük mint legjobb formát, és ebből a szem­pontból a fokozatossági elv - nálunk a megyében úgy is be van tartva, hogyha a dolgozó parasztok a meglévő termelőszövetkezeti csoportba lépnek, vagy vannak olyan járásaink, amelyek termelőszövetkezeti járások, és a kialakult termelőszö­vetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok már nem is vetik fel, hogy új termelő­szövetkezetet és termelőszövetkezeti csoportot kéne létrehozni, hanem a meglévőt feltölteni [sic!]. Én azt hiszem, nem volna helyes ilyen központi irányt szabni, hanem a terület adottságát és sajátosságát alapul venni. Én egyébként egyetértek azzal a megfogalmazással, amely a Politikai Bizottság határozatában szerepel a termelőszövetkezeti csoportokkal kapcsolatban. Végezetül még egy gondolat, a spekulációból származó jövedelem elvonása. Egyetértünk azzal, ami a belterjes gazdálkodásból származó többletjövedelem ­ahhoz ne nyúljunk. Megyénkben van valami olyan speciális ipari növény, amelyben benne van az, hogy belterjes gazdálkodás is, de spekuláció is. Amivel valahogy központilag is álláspontot kéne foglalni, az a földi mogyoró termelése. Addig, amíg a termelőszövetkezetek bizonyos %-át vetik el a földi mogyorónak vagy az egyéni­leg gazdálkodó parasztok - akkor nincs probléma (Hány hold ez az egész megyében?) Több holdról van szó. Van egy községünk, ahol 1500 kat. holdon termelik, és utána tovább fog fokozódni, majd később erre ki fogok térni. Azonban zöme azok­ból tevődik össze, akik spekulatív céllal termelik ezt a földi mogyorót. Egyrészt idegen munkaerőt alkalmaznak ezen a területen, és hogy mennyire spekulációs célt szolgál, ezt bizonyítja az, hogy egy-egy kat. hold földterületnek a haszonbérért négyezer forintot is adnak erre a célra, vagyis a földi mogyoró termesztésére. Másrészt vannak olyan dolgozó parasztok, akik 2-3 hold földdel rendelkeznek, egyetlen egy szem kenyérgabonát nem akarnak elvetni, mind földi mogyoróval akarják az egész földterületet beültetni. És érdekes az egészben az, hogy vélemé­nyünk szerint itt komoly árat is fizetünk mi, és meg szeretnénk említeni, azt hiszem, a Nyers elvtárshoz tartozik, hogy mi indokolja, hogy ezért a földi mogyoró­ért 32 forintot fizetünk kilogrammonként. Ugyanis, elvtársak, az a tapasztalat, hogy ezeken a területeken egy-egy katasztrális holdon 7-8 q termés van. Az testvé­rek között is számolva egy katasztrális hold jövedelme 24-25 ezer forintot tesz ki. Ebből való kiadás 7-8 ezer forint, tisztajövedelme 14-15 ezer forintja van a dolgozó parasztnak [sic!]. A mi javaslatunk a következő volna: a Pénzügyminisztérium részéről vagy adják le ennek a bizonyos korlátozását a megyei hatáskörbe, vagy pedig esetleg harmadszor, hasonlóan mint a dohányt, állami monopóliumként. Veszélyességét abban látjuk, hogy amíg egy község foglalkozott vele, most már 4 községben terjed, és ha valamit nem csinálunk, akkor át fog terjedni az egész járásba, sőt a szomszéd járásba is, mert a talaj ilyen szempontból kedvező. 331

Next

/
Thumbnails
Contents