A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

nagyon sok problémánk van jelenleg is. Azonban helyes volna ennél a résznél utalni arra, hogy tárolóhelyiségek kellenek. Ha csak a traktorállomány növelését vesszük, hogy háromszorosára emelkedik, és figyelembe vesszük azt, hogy a jelenlegi gépeink jelentős része azért megy tönkre, mert nincs megfelelő tárolóhely, tehát hozzászámítjuk még a növekedést is, a tárolóhely problémája nagyon komoly problémaként fog jelentkezni. Az volna a javaslatom, hogy a tárolóhelyeket ne a gépállomásokon építsük, hanem a termelőszövetkezetekben, hisz az irány úgyis az, hogy lassan a termelőszövetkezeteknek fogjuk átadni a gépeket, és azok a gépek, amelyek azon a területen dolgoznának, így a termelőszövetkezet kezelésében, gondozásában volnának. A 24. oldalon van egy megfogalmazás, amely nem a legszerencsésebb megfogalmazás. Ez úgy szól, hogy az állam továbbra is támogatja a termelőszövetkezetet. Ezen az „is"-en van a hangsúly. Úgy gondolom, hogy talán helyesebb volna úgy megfogalmazni, hogy az állam a második ötéves terv egyik legfontosabb feladatának tartja a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez szükséges anyagi feltételek biztosítását, ennek megfelelő támogatását. Szóval nem az „is"-sel, mert inkább úgy volna jó, hogy az egyéni parasztokat is támogatjuk, ott talán jobb volna az „is" szó, mint a termelőszövetkezeteknél. A 23. oldalon az előterjesztés foglalkozik — nagyobb terjedelemben — a mezőgazdasági kutatások problémájával. Azonban nem veti fel a közgazdasági jellegű kutatások problémáját és ezen a téren elsősorban az üzemszervezést, másrészt pedig az agrárgazdaságtani kutatások területén nagyon sok probléma van. Helyes volna talán ezt a két fontos kérdést előtérbe helyezni. Az életszínvonal, a kultúra és a tudomány résznél a 29. oldal a lakásépítési programmal foglalkozik. Úgy gondolom, elvtársak, valamennyi hazáját szerető ember számára nagyon elszomorító az, ahogyan az épületeink külső karbantartása kinéz. Ilyen értelemben nagyon sok várakozás van, és nemcsak külföldiek, hanem hazai emberek is felvetik azt, hogy épületeink napról napra mennek tönkre, csúnyulnak, és építjük ugyan a szép új épületeket, de a régi épületeink állaga, azok állandóan mennek tönkre [sic!]. Helyes volna az épületek tatarozására és gondozására kitérni, ilyen irányú igénnyel találkozhatunk mindenhol. Nekünk is ez elég nagy problémánk. Amikor a városba jön valaki, úgy néz ki, hogy a város közepe ilyen koldusruhához hasonlít, ezért visszük gyorsan a város szélére, ahol új épületeket építünk, hogy azt nézze meg a városban, ez a szép része a városnak, vagy a [debreceni] Nagyerdőbe. A 32. oldal 8. pontja, amelyik a művelődés kérdésével foglalkozik, teljesen figyelmen kívül hagyja az iskolareform kérdését. IJgy gondolom, helyes volna erre utalni, ennél a fejezetnél, mivel ez egyik nagyon fontos problémánk most az elkövetkezendő időben. A 33. oldalon ugyancsak szó van a műszaki egyetemek felvételének kérdéséről, ahol meghatározza azt, hogy 30-35%-kal kell növelni a műszaki egyetemre való felvételeket, de ugyanakkor sem itt, sem a mezőgazdasági résznél, sem a számításoknál nem szerepel, hogy az Agráregyetem és a Mezőgazdasági Akadémia létszámának növelésével mi a tervünk. Annál is inkább felvetődik ez, mert most a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdésénél a mezőgazdasági szakemberek problémája mindinkább jelentkezik, és ilyen értelemben van várakozás, hogy az e téren lévő szakemberkérdést hogyan akarjuk megoldani. Ugyancsak a 33. oldalon szó van, az egyetemi és főiskolai oktatás céljából mit kell 187