A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)
gazdasági életünkre végzi el ezt a munkát, és így jó alapot ad nemcsak a tervezési munka további folytatásához, hanem programot ad egész népünknek, és véleményem szerint iránytűül szolgál a feladatok megvalósításánál. Az irányelvekkel egyetértek. Az a néhány megjegyzés, amit az irányelvekkel kapcsolatban teszek, az részben kérdés bizonyos összefüggésekre, amelyeket nem ismerhetek eléggé, másrészt bizonyos általam is helyeselt célok más oldalú alátámasztása, indoklása, így különösen a magam munkaterületéről veszem ehhez a megfelelő indítóokokat. Az alapvető feladatok c. részben, az első pontban azzal a meghatározással, hogy irányozza elő a terv elsősorban a termelés műszaki színvonalának jelentős emelése alapján a munka termelékenységének az eddiginél gyorsabb növekedését, különösen egyetértek. Ugyanis a gazdaságosság bizonyos fokú javulása kapcsán 1958-59ben a termelékenység növekedése jelentős részben komolyabb műszaki színvonalemelés nélkül, a meglévő berendezések és technológiai folyamatok lényegesebb változtatása nélkül, a szervezésben sem valami különlegesen elért eredmények kapcsán azáltal jött létre, hogy normálisabb munkaütemet vettünk fel a berendezéseink jobb kihasználásával, bizonyos lazaságok megszüntetésével, jobb munkalendülettel és ennek kapcsán a teljesítmény-plafonok megemelésével jött létre annak a termelés-növekedésnek jelentős része, amit elértünk. Véleményem szerint ez nagyon szükséges és nagyon jó dolog volt. És nagyon helyes az, hogy ez az így elért eredmény nem téveszti meg az országunk, kormányunk, pártunk vezetését, és azt is meg kell mondani, hogy ezek a területek a továbbiakban is hoznak eredményt, de az alapvető és helyes megoldást éppen az idézett termelés műszaki színvonalának jelentős emelése útján kell és lehet is elérni, biztosítani. Én azt hiszem, hogy ebbe a gondolatkörbe, fogalomkörbe tartozik az is, hogy a munkaszervezés magasabb fokú, tehát a műszaki fejlesztés egyik elemeként fogható fel a munkaszervezés magasabb fokú, elmélyültebb, átgondoltabb alkalmazása, bizonyos vonatkozásban a tudományosabb módszereknek az igénybevétele is. Az alapvető feladatok negyedik pontjában, amikor azt mondjuk, hogy növelni kell a tartalékokat a gazdasági élet zavartalan vezetéséhez, egyetértek. Azonban gondolom, hogy ezt az indoklást még szélesítem lehet. A tartalékoknak más vonatkozásban is jelentős szerepe van, részben a technikai fejlődés gyors üteme miatt is vannak előre nem látható feladatok, melyek azonban a felvetődés időpontjában gyors, azonnali megvalósításának a kényszerével jelentkeznek. Ezeket meg nem valósítani a lemaradás veszélye nélkül nem lehet, erre is jó, szükséges a tartalékolás. Másrészt a kapitalista piaccal való kapcsolatunk sem tervezhető olyan pontosan, mint a tervállamokkal. 15 Ez bizonyos fokú rugalmasságot követel meg, emiatt is szükséges a tartalékolás. De itt említem meg, hogy véleményem szerint a gyorsabb előrehaladás legnagyobb tartaléka az irányelvek és azok indoklásának a köztudatba való hozásán keresztül azáltal jön létre, azáltal jön felszínre, hogy az emberek ilyen célokért hajlandók lesznek, akarnak többet tenni, és erre fel kell készülni anyagi vonatkozású tartalékaink vonalán is, de fel kell készülni más területeken is, pl. a vezetés színvonalának emelése területén. És itt vennék egy olyan példát, ami a mi életünkből jelentkezik. A most folyó taggyűlések, kongreszszusi választó taggyűlések, termelési tanácskozások legfontosabb mérlege azt mutatja, hogy az öntudatos dolgozók jelentős tömegei előbbre vannak egy kicsit, mint a vezetés. Ez vonatkozik miránk, középvezetőkre. Ha a kongresszusi versenyt nézzük, számszerűen ugyan nem lehet kimutatni, de vannak jelek, amelyek félreérthetetlenül igazolják azt, hogy dolgozóink részéről megnyilvánul akarás a gyor179