A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

58 Úszta Gyula (1914-) 1956. november 4-e után a fővárosi karhatalom megszervezője, a Néphadsereg Katonai Tanácsának elnöke. 1956. december 8-ától 1962-ig a honvédelmi miniszter első helyettese. 1956 novemberétől az MSZMP IKB, illetve KB tagja. 59 Értsd: vessző (írásjel!) 60 Az említett bekezdés teljes szövege a következő: „A munkásosztály megteremtette és mindenkor legáldozatkészebb, legjobb fiait adta a pártnak, a hóhérok előtt, életük árán védték és hirdették a kommunista mártírok ezrei a párt igazát. A dicső Tanácsköztársaság idején a munkások, dolgozók tízezrei ragadtak fegyvert a párt szavára. S fegyvert ragadtak a párt szavára, a munkáshatalom védelmére 1956 novemberében a karhatalmisták, fegyvert fogtak és tartják keményen a kezükben a munkásőrök." 61

A felszólaló által említett szöveg így hangzik: „A párt eredményes harcának és jó munkájának évei után, a szocializmus építésének menetében 1949-től kezdődően kialakult Rákosi Mátyás körül a személyi kultusz. Rákosi Mátyás és szűk csoportja a pártélet lenini normáinak félredobásával, a törvényesség megsértésével eltorzította a párt irányvonalát és mind súlyosabb károkat okozott a szocializmus ügyének. Az iparosítás túlfeszített üteme következtében 1951-1952-ben már nem emelkedett, sőt átmenetileg visszaesett a dolgozók életszínvonala. Ez rontotta a párt és a munkásosztály kapcsolatait. Súlyos hibák jelentkeztek az agrárpolitikában és ezek lazították a munkás-paraszt szövetséget." 62 A hivatkozott mondat így hangzik: „A nyugati imperialisták fegyveres támogatásával a magyar nép nyakára ültetett ellenforradalmi Horthy-rendszer véres fehérterrorral állt bosszút a magyar dolgozó népen és mindent elvett tőle, amit a Tanácsköztársaság adott." 63 1919. április 16-án megindult a román hadsereg támadása a Tanácsköztársaság ellen. Április 27-étől a francia és a csehszlovák csapatok is támadást indítottak, április 28-án Csap és Munkács vonalában a román és a csehszlovák csapatok találkoztak. A Tanácsköztársaság hadseregének ellentámadása kezdeti sikereket ért el, júliustól azonban a román hadsereg előrenyomult, és augusztus 4-én bevonult Budapestre. 64 Az eredeti szöveg a következő: „A dogmatikusok, bár általában nem tudatos ellenségei a pártnak, mégis mérhetetlen károkat okoznak a szocializmus ügyének azzal, hogy magatartásukkal gyengítik a párt egységét, lazítják a párt és a tömegek kapcsolatát, a munkásosztály és a középrétegek szövetségét." 65 Az idézett szövegrész így hangzik: ,,A proletárdiktatúra politikai alapja a munkásosztály által vezetett munkás-paraszt szövetség. Leglényegesebb vonása, hogy széles demokráciát biztosít a dolgozóknak és elnyomja a volt uralkodó osztályok, a nép ellenségeinek ellenállását." 66 L. erről Szarka Károly külügyminiszter-helyettes 1958. március 19-én kelt — Szilágyi Dezsőnek, az MSZMP KB külügyi osztályvezetőjének küldött — levelét, amelyben ezt írja: „1956. november 7-én a magyarországi ellenforradalom leverésétől felbőszítve a francia reakció támadást intézett az FKP székháza és központi orgánuma, a L'Humanité helyisége ellen. A támadás során a párt és a L'Humanité székházának védői közül számosan megsebesültek. Közülük három később belehalt sérüléseibe. Ezek a következők: Albert Ferrand, Bagnole-i munkás, 53 éves, 1930 óta tagja a Francia Kommunista Pártnak...; Francois le Guennac, 40 éves, kommunista pártmunkás, 3 gyermeke maradt; Dániel Beaucourt postás, 31 éves, 1 gyermeke maradt. Nem kommunista." (MOL-M-288. f. 32/1958/3. ő. e.) 67 L. erről: Federigo Argentieri: A magyar '56 és Olaszország. (Mozgó Világ, 1992. szeptember. 29-42. p., valamint az 1956-os Intézet „Évkönyv II. 1993" c. kiadványában megjelent írásokat: Hidas Péter: A kanadai visszhang (73-93. p.), Duco Hellema: Hollandia és a magyar forradalom (95-106. p.), Juhani Auotori: 1956 - Finnország és Magyarország (107-116. p.) 68 Értsd: a termelőszövetkezetek számának gyors növekedése. 69 Sági György (1920-1983) 1953-tól a Csepel Vasmű főmérnöke, 1957-től az MSZMP KB tagja. 70 Major Tamás (1910-1983) 1945-től 1962-ig a Nemzeti Színház igazgatója. 1957. február 26ától az MSZMP KB tagja. 71 Mesterházi Lajos Pesti emberek c. darabját a Néphadsereg Színháza mutatta be 1958. október 24-én. 1959. március 29-én a budapesti Nemzeti Színházban került színre Darvas József Kormos ég c. darabja. A Kaposvári Csíki Gergely Színház 1959. február 6-án tűzte először műsorára Dobozy Imre Szélvihar c. drámáját. 72 Fock Jenő (1916-) 1955-től 1957-ig a SZOT titkára, illetve főtitkárhelyettese. 1957. február 26-ától 1961-ig az MSZMP KB titkára, ezután a Minisztertanács elnökhelyettese. 1956. november 4-e után az MSZMP IKB, illetve KB tagja, 1957. június 29-étől a PB tagja. 73 Nezvál Ferenc (1909-1987) 1954-től 1956-ig a város, és községgazdálkodási miniszter első helyettese, 1956. október 27. és november 3. között miniszter. 1956. november 12-étől december 8-áig a helyreállítási kormánybizottság tagja, ezt követően az Igazságügyminisztérium megbízott vezetője, 1957. május 9-étől igazságügyminiszter. 1957. június 29-étől az MSZMP KB tagja. 167