A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

74 A felszólaló a következő szövegrészre utal: „Annak ellenére, hogy a felszabadulás óta mintegy 350 ezer lakás épült (ezen belül az utolsó két évben több mint 93 ezer) a lakáshelyzet mégsem kielégítő. Mintegy 15 év alatt a lakáshiányt felszámoljuk, és minden erre igényt tartó családnak önálló lakást biztosítunk. A távlati lakásfejlesztési terveknek megfelelően már az első öt évben 250 ezer új lakást építünk, s ezzel megkezdjük a lakáshiány felszámolását." 75 Orbán László (1917-1978) 1955-től oktatásügyi miniszterhelyettes, 1956 februárjától az MDP KV Tudományos Osztályának helyettes vezetője. 1956 novemberétől az MSZMP KB Ágit. Prop. Osztályán osztályvezető-helyettes, 1957. júliusától a KB Tudományos és Kulturális Osztályának vezetője, 1962-től az Ágit. Prop. Osztály vezetője. 1957. június 29-étől az MSZMP KB tagja. 76 A Hruscsov vezette szovjet kormányküldöttség 1959. június 4-6. között — Albániából hazatérőben — tartózkodott Magyarországon, és megbeszélést folytatott magyar párt- és állami vezetőkkel. 77

L. a 37. sz. jegyzetet

1

. 78 Pontosabban a 8. oldal 17. pontjában van erről szó: „A taggyűlésen hozott kizárási vagy más fegyelmi büntetésről szóló határozatot csak a felsőbb szerv: a budapesti, illetve a megyei pártbizottság vagy a Központi Ellenőrző Bizottság jóváhagyásával szabad nyilvánosságra hozni." 79 A hivatkozás nem pontos. A jegyzőkönyvhöz csatolt előterjesztés 10. oldalán a 25. pontban található ez a megfogalmazás: ,,A Központi Bizottság tagjai egyenjogúak... A Központi Bizottság póttagjai tanácskozási joggal részt vesznek a Központi Bizottság ülésein." A 12. oldalon a 35. pontban pedig ,,a párt budapesti, megyei járási, városi, kerületi, üzemi, hivatali, intézményi, községi szervei"ről szólva rögzítették a Szervezeti Szabályzatban, hogy „A pártbizottság tagjai egyenjogúak... A pártbizottság póttagjai tanácskozási joggal részt vesznek a pártbizottság ülésein." 80 Kreszán Lajos (1912-1963) 1953 és 1955 között a Ganz Vagon és Gépgyár üzemi szakszervezeti bizottságának elnöke, 1957 és 1959 között a gyári MSZMP bizottság titkára, 1959 januárjától a Ganz-Mávag Mozdony- Vagon- és Gépgyár szakszervezeti bizottságának titkára. 1957. június 29-étől az MSZMP KB tagja. 81

A PB 1959. január 13-án tárgyalta ,,A dolgozók társadalombiztosítási, egészségügyi ellátásáról szóló előterjesztést, amelynek egy fejezete az üzemegészségüggyel foglalkozik. (MOL-M-288. f. 5/112. ő. e.) A határozatot márciusban tárgyalták meg a pártszervezetekben, innen származhat a „márciusi határozat" elnevezés. 8i/a A felszólaló a KB 1958. december 5. és 7. között megtartott ülésére utal. 82 Az előterjesztés említett II. fejezet 20/d pontjában a gépiparról van szó: „A gépipar megfelelő gépek és berendezések előállításával segítse a többi iparág, a közlekedés fejlesztését a legkorszerűbb technika alapján, és lássa el mezőgazdaságunkat a nagyüzemi termeléshez szükséges gépekkel és eszközökkel." 83 Az előterjesztés hivatkozott szövege így szól: „A termelőszövetkezetek gazdasági megerősítése mellett fáradhatatlanul kell munkálkodnunk a termelőszövetkezeti parasztság politikai nevelésén, mert a belépés a szövetkezetekbe még nem azonos a kistulajdonosi álláspont végleges és teljes feladásával. A tegnap még egyénileg gazdálkodó termelőszövetkezeti tagok csak fokozatosan vetkőzik le a kistulajdonosi vonásokat. A mezőgazdaság szocialista átalakítása idején a párt továbbra is szövetségesének tekinti az egyénileg dolgozó parasztokat, a holnap termelőszövetkezeti parasztjait látja bennük, megengedhetetlennek tartja a velük való szövetség megsértését." 84 A hivatkozás nem pontos. A 23. oldalon található ez a mondat, és pontosan így hangzik: !r

A következő években befejezzük a falu szocialista átalakítását." Továbbá a 24. oldalon olvasható a következő szöveg: „Az átszervezést a paraszti tömegekkel együtt hatjuk végre. Világossá kell tenni a dolgozó parasztok előtt, hogy az, aki felelősséget érez az ország, a nép sorsáért, nem nyugodhat bele, hogy elmaradt technikával, kisparaszti parcellákon folyjon a mezőgazdasági terület egy részén a termelés." 85 A 26. oldalon a hivatkozott megállapítás pontosan így hangzik: „A mezőgazdasági felvásárlási árakat, a paraszti adókat a fogyasztási árak alakulásával összhangban úgy állapítjuk meg, hogy azok ösztönözzenek a mezőgazdasági termelés növelésére, tervszerűen emelkedjenek a paraszti jövedelmek." az előző oldalon van szó az életszínvonal emeléséről az alábbi megfogalmazásban: „A párt gazdaságpolitikájának megmásíthatatlan alapelve, a szocializmus építésének célja a dolgozók életszínvonalának állandó emelése. Ez a cél csak a termelés és a termelékenység állandó növelésével, a termelési költségek rendszeres csökkentésével valósítható meg." 86 Valkó Márton (1911-) 1953-tól a Diósgyőri Lenin Kohászati művek vezérigazgatója. 1957. június 29-étől az MSZMP KB tagja. 87 Pontosabban 1958. április 4-én tett ilyen kijelentést Hruscsov a szovjet küldöttség tiszteletére adott ebéden — amelyen Valkó Márton is részt vett — mondott pohárköszöntőjében: ,,... Ha meglesznek a megfelelő feltételek, úgy gondoljuk, hogy engedményeket teszünk Apró elvtársnak, és keresünk hitelt, hogy felépíthesse a nitrogéngyárat, mert a kommunizmusba bennünket a magyarok nélkül nem 168