A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

14 A kormány 1957. január 17-én felfüggesztette a Magyar írók Szövetségének működését, majd áprilisban a belügyminiszter feloszlatta a szövetséget. Újjászervezésével a PB 1959. április 1-jei és június 30-i ülésén foglalkozott. L. erről bővebben: Standeisky Éva: Az írók és a hatalom 1959-1963. (1956-os Intézet Budapest, 1996. 191-200., 250. és 429-443. p.) 15 Darvas József (1912-1973) író, publicista; a népi írók közé tartozott, jelentős szerepe volt a Márciusi Front 1937. évi megszületésében. 1942-ben a Magyar Történelmi Emlékbizottság egyik alapítója, a Nemzeti Parasztpárt tagja, 1945 és 1949 között egyik alelnöke. 1938-tól a német megszállásig, majd 1945-49-ig a Szabad Szó szerkesztője. 1947-1950-ig építésügyi miniszter, 1950-195 l-ig vallás- és közoktatásügyi, majd 1953-ig közoktatásügyi, ezt követően 1956 végéig népművelési miniszter. 1951-től 1953-ig az írószövetség elnöke. 1957 és 1959 között a Hunnia Filmstúdió igazgatója és a Kortárs c. irodalmi folyóirat egyik alapító szerkesztője. 1959-től élete végéig a Magyar írók Szövetségének elnöke 16 Dobozy Imre (1917-1982) író, újságíró; 1945-1947-ig az MKP Budakörnyéki járási bizottságának titkára. 1947-től 1959-ig Szabad Föld, a Szabad Nép, illetve a Népszabadság munkatársa, 1959-től 1975-ig a Magyar írók Szövetségének főtitkára, majd elnöke. 1961-től 1963-ig az Élet és Irodalom főszerkesztője. 1975 és 1982 között az MSZMP KB tagja. 17 A „Javaslat egyes munkásőrök szolgálatának megkönnyítésére" c. előterjesztést a PB 1959. május 12-i ülésén tárgyalta. (MOL-M-288. f. 5/130. ő. e.) 18 A PB 1959. június 30-i állásfoglalása szerint „A Belügyminisztérium rendőrségi, büntetésvégrehajtási, légoltalmi és túzrendészeti szerveinél működő politikai nevelő osztályokat és funkciókat meg kell szüntetni ... eddigi politikai nevelő feladataikat a pártszervezetek lássák el." (MOL-M-288. f. 5/137. ő. e.) 19 A PB 1959. január 6-án tárgyalta meg a budapesti lakóterületi agitációs csoportok (sejtek) munkájának tapasztalatairól szóló jelentést. (MOL-M-288. f. 5/111. ő. e.) 20 A KB 1959. október 22-én hozott határozatot a lakóterületi pártcsoportok szervezéséről, amely megjelent „A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1956-1962" c. kiadványban (393-394. p.). 21 Az előterjesztés III. fejezetének címe: „A szocializmus építésének kérdései", alcímei pedig: „Feladatok az ipar és közlekedés terén", ,,A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése és a mezőgazdasági termelés növelése", „A beruházásokról", „Az életszínvonal emelése", „A népgazdaság fejlesztése". 22 A Magyar Szocialista Munkáspárt Szervezeti Szabályzata c. előterjesztés X. fejezete „A párt budapesti, megyei, járási, városi, kerületi, üzemi, hivatali, intézményi, községi szervei" címet viseli. Ebben a következő javaslat olvasható: „A budapesti és megyei pártbizottságok 41-51, a többi pártbizottságok 24-41, a revíziós bizottságok 7-9 tagúak legyenek." 23 Az előterjesztés IV, „A párttagok és tagjelöltek felvétele, a párttagság és a tagjelöltség megszűnése, a párttagok és tagjelöltek átigazolása. A pártfegyelmi eljárás" c. fejezetének 13. pontja szerint:, Abudapesti, a megyei, a kerületi, a járási és a városi pártbizottság, továbbá a Központi Bizottság által felhatalmazott nagyüzemek pártbizottsága tagjai közül fegyelmi bizottságot választ. Az elnök személyén kívül a fegyelmi bizottság tagjai lehetnek olyanok is, akik nem tagjai a pártbizottságnak." 24 Az előterjesztés X. fejezetének 37. pontja a következőket mondja ki: Abban a városi kerületben, községben, üzemben, hivatalban, intézményben stb., ahol a párttagok és tagjelöltek száma meghaladja a kettőszázat, kétévenként pártértekezletet hívnak egybe, s megválasztják a pártbizottság tagjait és póttagjait." 25 Az előterjesztés XI., „A párt alapszervezete" c. fejezetének 46. pontja szerint: „Azokban a pártszervezetekben, amelyeknek taglétszáma nem haladja meg a tízet, a taggyűlés által megválasztott titkár és helyettese látja el a pártvezetőség feladatait." 26 L. erről a PB 1959. augusztus 20-i ülésének 2. napirendi pontját: „Javaslat a Szervezeti Szabályzat módosítására." (MOL-M-288. f. 5/143. 6. e.) 27 A PB 1959. augusztus 11-i ülésének napirendjén szerepelt a „Javaslat a megyei és budapesti kerületi titkárok tisztségükben történő megerősítésére" c. előterjesztés. (MOL-M-288. f. 5/144. ő. e.) 28 Cservenka Ferencné (1918-); 1949-től az MDP KV apparátusában munkatárs, alosztályvezető, illetve osztályvezető-helyettes. 1956. november 28-tól az MSZMP KB Ágit. Prop. Osztálya propaganda csoportjának munkatársa, majd osztályvezető-helyettes. 1957 és 1962 között a Budapesti Pártbizottság titkára. 1957. február 26-tól a KB tagja. 29 L. az 5. sz. jegyzetetl 30 A felszólaló által említett szövegrészek a következők: 17. o.: „Az ellenforradalom elleni harc kezdetén törvényszerűen előtérbe került a munkáshatalom diktatórikus oldala. Mivel a rendszerre támadó ellenségre mért kemény csapások idején maradéktalanul helyreállítottuk a törvényességet, és a szükséges szigort csak az ellenforradalom szervezőivel 164