A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

és vezetőivel, a fő bűnösökkel, és nem a megtévesztettekkel szemben alkalmaztuk, intézkedéseink megfeleltek a tömegek igazságérzetének, megnyerték támogatásukat." 32. o.: „A proletárdiktatúrák elnyomó funkciója az ellenforradalmi erők restaurációs törekvéseivel és a társadalomellenes elemekkel szemben elkerülhetetlenül szükséges. Államunk elnyomó intézkedései a szocialista rendszer jogos önvédelmét jelentik, azok ellen irányulnak, akik megsértik népi demokráciánk törvényes rendjét. Mindenki nyugodtan élhet, aki tiszteletben tartja törvényeinket, de mindenkire lesújt a törvény szigora, aki állami vagy társadalmi rendünk ellen támad." 31 Cservenka Ferencné szóbeli közlése szerint: Az üzemeknek, vállalatoknak csak bizonyos mértékig és összegig volt érdemes bejelenteni, hogy mennyit termeltek, mert nagyobb teljesítmény esetén mindjárt emelték a normákat. Ezért pl. ha 120%-ra teljesítettek, csak 110%-ot jelentettek be és fizettek ki, a többit tartalékolták (szekrénypénz) arra az esetre, ha pl. az anyagellátás zavarai, vagy más ok, szervezetlenség miatt nem tudták a 100%-ot sem teljesíteni. 32 Helyesen: ne kívánjon. 33 Münnich Ferenc (1886-1967) a Szovjetunióból való hazatérése után 1945-től Pécs főispánja, 1946-tól 1949-ig Budapest rendőrkapitánya. 1949 és 1956 között diplomáciai szolgálatot teljesített. 1956. október 27-étől november 3-áig a Nagy Imre-kormány belügyminisztere, 1957. február 28-áig a fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztere, miniszterelnök-helyettes, február 28-ától a miniszterelnök első helyettese, 1958-tól miniszterelnök. 1956 novemberétől az MSZMP IKB és IIB, illetve a KB és a PB tagja. Részt vett és felszólalt a Csepeli Vasműben 1957. május 30-án tartott aktívaülésen. {Népszabadság, 1957. május 31.) 34 Az előterjesztés első fejezete: „A párt történelmi útja" címet viseli, amelyben ez áll: „A párt magáénak vallja a magyar munkásmozgalom minden forradalmi hagyományát, utódja a Kommunisták Magyarországi Pártjának, a két munkáspárt egyesüléséből létrejött Magyar Dolgozók Pártjának. E történelmi folytonosságnak megfelelően a Magyar Szocialista Munkáspárt 1959 novemberében összeülő kongresszusa a hetedik kongresszus a magyar kommunista mozgalom történetében." 35 Az említett 20/a. pont első mondata pontosan így hangzik: „A magyar népgazdaság fejlődésében, az ország társadalmi viszonyainak átalakításában döntő tényező az ipar." 36 A mondat ismertetése nem pontos. Az előterjesztés 21. pontjának első mondata így szól: „A következő években befejezzük a falu szocialista átalakítását." 37 A felszólaló az előterjesztés rV „Kulturális forradalmunk kérdései" c. fejezetének 27. pontjára utal, amelynek szövege a következő: „A szocialista építés nagy feladatokat állít a tudományok elé. A természettudomány és műszaki tudományos kutatómunka legyen tervszerű, a legújabb nemzetközi eredmények feldolgozásával és önálló kutatásokkal segítsék a népgazdaság korszerű fejlesztését. Népgazdasági céljainkat az iparban és a mezőgazdaságban csak akkor érhetjük el, ha megfelelő tudományos bázist teremtünk, eredményes kutatások folynak." 38 A felszólaló által említett megállapítás pontosan így hangzik: „Az ipar és a lakosság szükségleteinek kielégítése mezőgazdasági termékekkel zavartalan volt." 39 A felszólaló figyelmen kívül hagyta az idézett mondat második felét, valójában jó a gondolatok logikai sorrendje. A már említett mondat ugyanis pontosan a következő: „Folytatjuk iparunk szerkezeténekjavítását: mindenekelőtt azokat az iparágakat fejlesszük, amelyek számára hazai adottságaink és a nemzetközi együttműködés által nyújtott feltételek kedvezőek." 40 Pontosabban: az utolsó bekezdésben. 41 Elírás: Helyesen: kudarcot. 42 Dabronaki Gyula (1916-1984); 1945 után az SZDP központ üzemszervezési osztályának vezetője, 1948-tól 1954-ig az MDP KV tagja. 1948-tól az MDP Budapesti Bizottsága, majd a Szikra Kiadó osztályvezetője, illetve az Élelmezésügyi Minisztérium Sütőipari Igazgatóságának helyettes vezetője. 1957. február 26-ától az MSZMP IKB, illetve KB tagja. 1958-1959-ben a KNEB alelnöke. 1959-ben élelmezésügyi miniszter. 43 A PB 1959. június 9-én foglalkozott a Szervezeti Szabályzat módosításával, és úgy határozott, hogy a 32. pontot ki kell egészíteni. (MOL-M-288. f. 5/134. ő. e.) Ennek megfelelően a PB 1959. augusztus 6-i ülésére beterjesztett javaslat szövege a következő volt: „32. A Központi Bizottság két kongresszus között saját kezdeményezésére országos pártértekezletet hívhat össze. Az országos pártértekezlet résztvevői, a budapesti és megyei pártbizottságok küldöttei a párttagság számaránya és a pártszervezetek jelentősége alapján képviselik az egyes pártbizottságokat az országos pártértekezleten. Az országos pártértekezletnek joga van a tagok egyharmadáig a Központi Bizottságot kiegészíteni." A KB tagjai csak a módosítási javaslatot kapták meg, nem a Szervezeti Szabályzat teljes szövegét. Nyilván ebből fakad a félreértés, ugyanis a felszólaló által említett 15% másra vonatkozott. A Szervezeti Szabályzat 28. pontjára gondolhatott, amely így szólt: „28. A Központi Bizottság két pártkongreszszus között kivételes esetekben behívhat (kooptálhat) tagokat a Központi Bizottságba. A behívott (kooptált) tagok száma nem haladhatja meg a beválasztott tagok számának 15%-át." Ezt a pontot 165