A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

kérdést még, az a nagy egyetértés, ami mondjuk 1957-ben kialakult, 1958-ban a párt és a paraszti tömegek között, az most egy kicsit vitássá változott, a szövetkezeti mozgalom erőteljesebb fejlesztése következtében. Ennek ellenére el tudom képzelni, hogy a beszámolóban magában utalhatunk mi arra, hogy az egyes társadalmi osztályok, rétegek hogyan viselkedtek 1956-ban. De a tézisekben ne emeljük ki a parasztság helytállását. A Rákosi-dolog: azt hiszem, hogy az alapgondolatában Úszta elvtársnak igaza van, hogy a kritika teljesebb, és tulajdonképpen erősebbé válik azáltal, ha utalunk arra, hogy Rákosi Mátyás mikortól meddig pozitív irányban tevékenykedett. De akkor ő meg rosszabbul fog járni személyiségileg, mert akkor utána annak kell jönni, hogy mi történt ővele? Azt kell mondani, hogy elhagyta a marxizmust, meg nem tudom én, mit hagyott el, úgyhogy egy ilyen vonással kiegészíteni, azt hiszem, az Úszta elvtársnak igaza van, reálisabb, hitelesebb és erősebb lesz a kritika. Csak arra kell vigyáznunk, hogy érték-oldalakat nem szentelhetünk [sic!], mert eltorzítjuk az egész irányelveket. A nyugatnémet hadseregre helyes volna utalni, a nemzetközi kérdéseknél, a Nyugat-Németországban folyó fegyverkezésre. Itt van, hogy hogyan szabadult meg a párt a karrieristáktól és az ellenséges elemektől. Mi is fogalmaztuk ezt már hatféleképpen. Először azt mondtuk, hogy megszabadult. Ez a nagy kategóriát illetően igaz, és ez használható is. Hátránya, hogy ez az összes pártszervezetek és kommunisták számára azt jelenti, hogy megszabadultunk, holott az ő számukra, a napi munka szempontjából nem szabadult meg maradéktalanul, [sic!] Itt még egyszer meg lehetne fontolni, hogy tudnánk ilyesmit megfogalmazni, ami azt jelenti hogy lényegében megszabadult. Talán így valahogy: hogy lényegében megszabadult, vagy ehhez hasonló formulát választanánk. Azért nem célszerű csak így mondani, hogy megszabadult, mert azért tudjuk, hogy ez 100%-ig nem igaz. Itt felvetődött, hogy a népgazdasági fő tervszámot adjuk meg a mezőgazdaságnál, az iparhoz hasonlóan - ez helyes. Csak sajnos ezt is majd szeptember második felében tudjuk meg, hogy ez mennyi. A jövő hét közepéig kell beírni, dehát majd megcsináljuk valahogy. Felmerült az, hogy a városi kispolgárság szövetséges. Lenin tanításai szerint feladata a pártnak, hogy a szocializmus építésébe az összes dolgozó osztályokat, a kispolgárságot is vonja be. Lehet, hogy itt nem jól jön ki a szöveg, vagy nagyon kiugrik, meg kell vizsgálni. Talán fel kell cserélni, hogy vonja be, vagy sikerrel bevonja. Valamit lehet itt mondani erről a folyamatról, hogy igenis, most segítik a szocializmus építését. Akár akarják objektíve, akár nem akarják. Helyes Sági elvtársnak a kiegészítő észrevétele, hogy az ellenforradalom átmenetileg visszavetette, vagy törést vitt hazánk szocialista fejlődésébe, és sok más hátránnyal járt. Ez helyes. Helyes Major elvtárs észrevétele is. Be lehetne venni, hogy a kulturális irányelvekben megjelölt feladatok végrehajtása. Helyes. Elvileg feltétlen helyes. Ilyen általános utalás történjen rá. Nezvál elvtárs általános zúgással találkozott, mikor ajánlotta, hogy az igazságszolgáltatás szerepét jobban emeljük ki. És ez nem véletlen. Mindenki ismeri a történetét neki, hogy ez hogy ment. Az első időszakban úgy ment, hogy a rendőrség vagy a karhatalmisták elfogták, bevitték, átadták, kiengedték, majd újra elcsípték, bevitték, még jó, hogy közben megborotválták az illetőt. Aztán később lábraállt. Nagyot segített, hogy a népbíráskodást újra bevezettük. Nehéz ezt így 153