A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

egyszerűen belevenni, és azt mondom, tekintsünk is el tőle, mert nem szükséges azt itt részletezni, hogy az igazságügy, mert az kritika nélkül nem megy ma. Majd Nezvál elvtárs felszólalhat a Kongresszuson, és elmondhatja, hogy milyen érdemeik vannak. Csak vigyázzon, mert megtámadja az utána következő. Ezt a tézisbe nem vehetjük így bele. A társadalmi tulajdon védelmét helyes bevenni. Ami az építőipar fejlesztéséről szólt, az benne van tulajdonképpen, de talán a szövegezésen lehetne változtatni még. Kissé homályos, és valahogy előbb jön az anyagipar. Az építőiparnak a gyáripari része korszerű, tényleg korszerű. A Szovjetunióban, s másutt elismeréssel szólnak róla. A lakásépítési technikánk azonban elavult. Sem a Szovjetunióban, sem az NDK-ban téglával már nem építenek tömegesen lakásokat, hanem előregyártott elemekkel. Ez tényleg olyan feladat, amit meg kellene csinálni. El lehetne gondolni, hogy a lakásépítésben is korszerű színvonalra kell emelni a technikát, és rá kell térni az előregyártott elemekkel való tömeges építkezésre. A pártapparátusban dolgozó káderek helytelen magatartásáról lehet szó, olyan értelemben, ahogy az elbizakodottság ellen legyen itt valami tézis, de nem úgy, hogy az apparátusban dolgozók. Ezt így nem lehet az irányelvekbe bevenni, itt kommunistákról lehet szó. A központi utasítások kötelező erejére van utalás itt, meg kell nézni, talán erősíteni lehetne azt. A választás megsemmisítésének joga ott benne van, bizony általános felhatalmazás megokolt esetben. Eddig is így volt. Azt kell mondani, ki kell fejteni, mi az a megokolt eset, hogyha a párt politikájával szemben álló platformon, vagy azzal szemben álló többség vezetőséget választ. Nincs értelme itt a részletezésnek. Orbán elvtárs felvetette, hogy a pártszervezetek feladatairól és a klasszikus dolgokról többet mondjunk. Itt meg kell említeni, hogy az elgondolás az, hogy ezek az irányelvek tulajdonképpen a Központi Bizottság beszámolójának a tézisei. Maga a beszámoló szerkezete az lehet, hogy nem lesz ezzel azonos, mert az követi a klasszikust, ami mindig a nemzetközi feltételekkel kezdődik és végül a párt fejlesztésével meg a pártszervezet munkájával végződik. Ez nem elvi kérdés, és lehet, hogy ott lehet ilyen felépítést választani, itt a szerkezetet már nem tudjuk felforgatni. A tudományokkal kapcsolatban a tizenötéves távlati tervekre való utalás, azt hiszem helyes. Helyes, mint összes tudományokra vonatkozó nagy feladat. Tudományos tanács, meg mit tudom én mi. Azt hiszem, javítja a dolgot, ha elfogadjuk azt a javaslatot, hogy emeljünk ki néhány tudományágat. Hasonlóan néhány iparághoz, fizika, kémia, műszaki tudományok, helyes. Az is helyes, hogy mondjuk meg, hogy az iskolareform célja közelebb hozni az iskolákat az élethez, az üzemekhez, a munkához. Helyes. A műszaki ismeretek terjesztésének feladatát talán máshova vegyük, mert nem bírunk minden kérdést ide belesuszterolni. No, hogy a sport nincs ott. Ez igaz. Nem lehet, hogy beletegyünk egy frázist, hogy a sport is fontos, vagy kezdjük kifejteni mi az a sport. Lehet, hogy a népesség, a lakosság, a fizikai, szellemi kultúra, vagy valami ilyesmi. Felmerült a kötelezettségek a nemzetközi munkásmozgalommal szemben vagy iránt, a hozzáállás a békés versenyhez. Azt hiszem, ez helyes. Ezzel kapcsolatban felmerült, hogy keressünk versenypartnert. A kongresszusig nem találunk. Azért ez egy bizonyos tanulmányozást kíván, nekünk nem olyan kézenfekvő, mint a Szovjetuniónak, mert mi azért kicsik is vagyunk a táboron belül, mindenféle bajunk is volt. Már felmerültek olyan gondolatok, hogy bizonyos mutatóknál mi 154