A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

A következő probléma a 26. oldalon van, ahol le van szögezve, hogy a következő évben meg kell oldani az átszervezést.

84 Szerintem ezt is kategorikusan kellene megfogalmazni, de nem csak úgy, hogy a parasztsággal meg kell értetni, hanem megmondani a következő mondatban, hogy a magyar mezőgazdaság termelésének növelése csak az átszervezés útján oldható meg. Utána természetesen ezt a parasztságnak is meg kell magyarázni, hogy más lehetőség nincs. Szóval határozottabban kell megfogalmazni. A következő a termelési költségek problémája, különben egy kétoldalas anyag, ki van szakítva valahogy az egész gondolat a gazdálkodásnak a problémaköréből. A költségcsökkentés probléma a belterjesség útján nem mindig valósul meg, mert van olyan belterjességi törekvés, és effektív munka, ahol nem költségcsökkentéssel, hanem költségnövekedéssel jár. Itt a döntő az, elvtársak, hogy az egész termelésnek a munka megszervezését vagy a technikát úgy kell kihasználni, hogy a munkatermelékenység okvetlen növekedjen, és ez együttesen a költség csökkentésével is járjon, mert önmagában a belterjesség nem fogja eredményezni a költségek csökkentését. De ha így veszem, ez a költségek csökkentésével fog járni, és azt hiszem, felszabadul egy csomó munkaerő, melyet át lehet csoportosítani az egyik termelési ágból a másikba. Ilyen lehetőség sok van még az országban. Ezek fognak lárkot ásni és talajvizet lecsapolni, erdőt ültetni és nem tudom mit csinálni, amit jeddig az állam pénzén oldottunk meg. Ezt most már a tsz fogja megcsinálni. A következő az öntözés problémája, melyet úgy kellene megfogalmazni, hogy a régi hibáit ott is küszöböljük ki. Régen az öntözést az üzemtől elvonatkoztatva önmagában lett víve [sic!]. Ez azzal járt, hogy nem illeszkedett be az üzemgazdálkodás rendszerébe, különösen nem a talajerő-gazdálkodásba, ezáltal mindig csak a termést vittük el az öntözéses földjeinkről, de oda semmi vissza nem ment. Még trágya sem jött vissza. Úgy kellene megfogalmazni, hogy az öntözést a régi hibáktól mentesen úgy szervezzük meg, hogy szervesen beilleszkedjen az üzem egész gazdálkodásába, és talajerő szempontjából is illeszkedjen bele. Rövid megjegyzésem van a 24. oldalhoz, ahol az állattenyésztésről úgy van szó, hogy azért kell az állattenyésztést fejleszteni, mert szükség van a talaj javítása szempontjából. Meg kellene egy kicsit fordítani, mert a trágya az melléktermék. A fő cél az, hogy hús, tej, tojás stb. legyen. És azután kell megemlíteni a trágyát, mint mellékterméket a talajerő szempontjából. így sokkal értelmesebben hangzik. A következő a 26. oldal, ahol a paraszti életszínvonal problémájával foglalkozik. Ott az van megfogalmazva egyszerűen, hogy a paraszti jövedelem növekedjen a tervnek megfelelően.

85 Én beszúrnám azt a régebbi beszúrást, hogy a többlettermés arányában terv szerint növekedjen. Mert azt nekünk még egyszer nem lehet belevenni, hogy úgy is növekedjék a parasztság életszínvonala, hogy a termelékenység ne emelkedjen. VALKÓ MÁRTON

86 elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Az előterjesztett két javaslattal, melyek közül az egyik a Szervezeti Szabályzat módosítására, a másik pedig a kongresszusi tervezetre vonatkozik, teljes egészében egyetértek, valamint a tézistervezetnek a politikai értékelésével is. Néhány rövid megjegyzésem volna a gazdasági részhez, és elnézést kérek, hogy ha esetleg ez politikus lesz. Lent a párttagság széles rétegeiben, valamint a párton kívüli dolgozók között rendkívül nagy várakozás előzi meg a kongresszust. A kongresszustól várnak valamilyen olyan lépést, amely egy határozott iránymutatást mutat egy gyorsabb fejlődés érdekében, amit itten többen is már az előttem hozzászólók kifejezték [sic!]. Most fokozza ezt a várakozást a XXI. pártkongresz141