A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

rutermelő parasztság közötti ellentmondásokat". A mezőgazdaság szocialista átalakításában más is van, nemcsak a szövetkezeti fejlesztés. Na most, a következő bekezdésben az van: a mezőgazdaság szocialista átalakítása idején a párt továbbra is szövetségesének tekinti az egyénileg dolgozó parasztokat. Én azt hiszem, nem helyes ez a kifejezés, mert nem a párt szövetségese az egyénileg dolgozó parasztnak, hanem a munkásosztály a szövetségese. Én nem tudom, hogy ez stimmel-e? Tovább az van, hogy a párt szövetségesének tekinti a városi kispolgárságot. Hogy a városi kispolgárságot szövetségesének tekinti, én ezt nem helyeslem. Együtt halad, nem szövetségese. A munkás és paraszt szövetségről van szó. Azt helyes mondani, hogy a párt segíti és támogatja a társadalom szempontjából szükséges és hasznos tevékenységüket, de azért arra a szintre emelni a kispolgárságot, mint a parasztságot, a munkásosztály szövetségesének, nem helyes. És végezetül, elvtársak, Nógrádi elvtárs javaslatával kapcsolatban. Nógrádi elvtárs javasolja, hogy változtassuk meg a pártnak a nevét. Én azért nem javaslom ezt, mert a Magyar Szocialista Munkáspárt tradíciója és nagy tekintélye nemcsak a Horthy-fasizmus idejéből származik, hanem elsősorban 1956-tól. Nem akarok arra hivatkozni, hogy nemcsak Németországban van Egyesült Munkáspárt, hanem Romániában is munkáspártnak hívják, Lengyelországban is, de nem ez dönti el a dolgot. Arra akarok hivatkozni, hogy ilyen párt, amelyiknek ilyen harci tapasztalatai, tradíciói vannak, ami le van írva, ne veszítse el ezeket a tradíciókat. Hiba volt véleményem szerint is — nem ide tartozik ténylegesen a tézisekhez — annak idején feloszlatni a pártot a legnagyobb nehézségek között. Most, amikor célul tűztük ki azt, hogy a következő szakaszban lerakjuk a mezőgazdaságban is a szocializmus alapjait, meggyorsítjuk a szocializmus építését, az a párt, amelyik elkezdte ezt a munkát, nevét ne változtassuk meg. Én a magam részéről nem tartanám helyesnek azt sem, de hallottam, hogy beszéltek egyes elvtársak, hogy a kormány nevét is meg kellene változtatni. A kongresszus után minden konszolidálódik, és szűnjön meg a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, s legyen Minisztertanács. Hát, elvtársak, ezekre a tradíciókra szükségünk van, ezek tömegeket mozgósító erők, és ezeken ne változtassunk. SÁGI GYÖRGY

69 elvtárs: Elnézést kérek a Központi Bizottságtól, csak egyetlen gondolatom merült fel. Ez kimaradt, és nagyon fontosnak találjuk ezt a gondolatot. A kongresszusnak feladata az ellenforradalomnak az elemzése és a tanulságok levonása; leginkább nekünk magyaroknak kell ezt legjobban megtenni. Nagyon jónak találjuk az elemzésben az ellenforradalom okait, az osztálytartalmát, kirobbantásának módját, a leküzdést is. Én azt gondolom, hogy szükséges lenne ebben a dokumentumban azért azt is lerögzíteni, hogy mi volt a következménye ennek az ellenforradalomnak, ezeknek a hibáknak, amiket elkövettünk, mi lett a következménye. Ugyanis ezért az ellenforradalomért, ezekért a hibákért jelentős árat kellett fizetni a pártnak, a munkásosztálynak, a magyar népnek is. Ebben a dokumentumban szerintem ezt le kellene rögzíteni. Már csak azért is, mert ezzel kapcsolatban meg kellene a legfontosabb hatását említeni: átmenetileg visszavetette, időben visszavetette Magyarországon a szocialista építést, és viszonylagos lemaradás jelentkezett ennek hatására, aminek a behozása magunk felé, a nép felé, s internacionalista kötelességünkként is jelentkezett. Ezt a gondolatot tartanám célszerűnek az ellenforradalom elemzése kapcsán a dokumentumban lerögzíteni. 129