A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

akkor vegyük csak bele ezt a számot, amely nagyon reális szám, nem kell részletezni. (Kádár elvtárs közbeszólása: Milyen szám? 30%) 35-40%. Itt arról van szó, hogy emelni kell a növénytermelés színvonalát, ennek alapján az állattenyésztést kell fejleszteni. A növénytermesztésnél célul kell kitűzni az öntözést és az állattenyésztés fejlesztése, műtrágya stb. útján a talajjavítást. És nem egyszerűen jó vetőmagokról van szó, mert jó vetőmagunk van, hanem magas hozamú, nemesített vetőmagokat kell a parasztság számára biztosítani. Csak pontosabban kellene a fogalmazásnak ezt a részét kialakítani. A gépesítéssel kapcsolatban: Nincs eléggé megindokolva, hogy miért kell a mezőgazdaságnak ennyi gép. Meg kell mondani, hogy a mezőgazdaság termelékenysége és a mezőgazdasági kultúra állandó és jelentős emelése érdekében van szükség ilyen arányú gépesítésre a mezőgazdaságnak. És még egy dolgot javasolok, amit már itt felvetettek, hogy legyen benne az a gondolat, hogy a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar fejlesztése, valamint az értékesítés legyen összhangban. Mert tényleg itt nem arról van szó, hogy katasztrófa lesz, ha jövőre is ilyen termés lesz. Szó sincs róla, de azért most is tudunk arról, hogy a nagy termés mellett egy csomó helyen nem lehet gyümölcsöt kapni, egy csomó helyen nem tudják a termést feldolgozni. Nagy lehetőség van a mezőgazdaság ilyen irányú fejlesztésének — 35-40%-nak —, és erre az iparnak fel kell készülnie, s magának a kereskedelemnek is. Nem indokolt, hogy a Közértnek külön rendeletet kellett kiadni, hogy felvágják a dinnyét. Szóval kicsit az iparunk és a kereskedelmünk a régi viszonyokhoz van hozzászokva, most az új viszonyokat... (Közbeszólás: az emberek ragaszkodnak hozzá, hogy meglékeljék. Tudni akarják, hogy mit vesznek.) És ami a beruházásokat illeti, javaslom itt is pontosan megmondani, a mezőgazdaság beruházásai irányíthatók, elsősorban a termelés gyors növelésére. És ez pontosan azt jelenti, hogy gép, műtrágya és a közös férőhelyek. Szóval meg kell határozni, hogy nemcsak az iparról van szó, hogy építkezés helyett gép [sic!], hanem a mezőgazdaságban is műtrágya és a közös állatállomány elhelyezéséhez szolgáló épületek. Az iparnál helyesen arról van szó, hogy építkezés helyett a meglévő épületekbe modern gépeket állítsunk be, nekünk azért istállókat is kell a jövőben építeni, de a sorrend mégis az, hogy gép, műtrágya s építkezés. Ezek gondolom, helyes, ha benne vannak. A 27. oldal felvet egy érdekes kérdést, kulturális forradalmunk kérdését. Az utolsó bekezdés azt mondja: „egész előrehaladásunk akadálya a kistulajdonosi szemlélet, a konzervativizmus a parasztság soraiban". Nem jó ez a mondat, nem jó ez a megfogalmazás, mert a mi társadalmunk nemcsak a parasztságból áll, másrészt a parasztság 40%-a bent van már a szövetkezetben. Igaz az, hogy aki belép a szövetkezetbe, még gondolkodásában a régi, de már átlépte a Rubikont. Megvan az objektív lehetőség, hogy változzék, s most látjuk, hogy az új szövetkezetek is milyen eredményeket értek el a munkában, tehát a gondolkodásuk változott. Úgy kellene mondani, hogy előrehaladásunkat nehezíti, lassítja elsősorban a még egyénileg dolgozó parasztságnál a kistulajdonosi szemlélet, a konzervativizmus. (Marosán elvtárs közbeszólása: De a fejlődés számára a konzervativizmus hosszabb idő. Konzervativizmus akkor is lesz, ha bent lesz a szövetkezetben.) A 31. oldalon az első bekezdés szövegezésénél a mondat szerkezetét kellene megváltoztatni. így nem helyes elvileg. Azt mondja, hogy „a termelőszövetkezeti fejlődés, a mezőgazdaság szocialista átalakítása feloldja a munkásosztály és a kisá128