A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

ha nem esik, az nem jó, és nem történt komoly erőfeszítés olyan irányban, amiben elkerülhetetlenül erőfeszítéseket kell tenni. Kell egy távolabbi elképzelés az öntö­zés fejlesztéséről, kell egy távolabbi elképzelés a talajerő utánpótlásáról, természe­tes, mesterséges meg zöldtrágyával stb., kell valami távlati komolyabb elképzelés a vetőmagok minőségének a feljavítása érdekében és még néhány ilyen fő mezőgaz­dasági területen, hogy az ország mezőgazdasági termelése kevésbé függjön a ter­mészeti tényezők jó vagy rossz voltától. Ezért is tartjuk nagyon fontos kérdésnek az ötéves tervet, a mezőgazdaság ötéves tervét és külön azért, hogy a mezőgazda­ságban a tervezés sem és a termelés sem olyan egyszerű, mint az iparban. Hiszen ott különböző tulajdonformák léteznek, különböző társadalmi viszonyok vannak, mint döntő tényezők. A tervszerű gazdálkodás a mezőgazdaságban még csak nyo­maiban lelhető fel és alkalmazható, befolyásolás főképpen az árpolitikán keresztül történik, ami egészséges ugyan és jó, de az mindig csak olyan utórezgésekkel korrigál, mit vessenek és mit ne vessenek évről évre. Látják, most a szőlőnél és a bornál azt a gyakorlatot kell elővennünk, hogy évről évre lesz megállapítva a felvásárlási ár is és a fogyasztási ár is, mert azért azt nem lehet teljesen a termelés nagyságától függetlenül csinálni. Tehát az ötéves terv irányelvei, a mezőgazdaság ötéves terve ide lesz hozva. Itt kell ennél a kérdésnél megemlékeznem arról a szovjet-magyar gazdasági tárgyalásról, amelyet legutóbb Apró elvtárs vezetésével kint járt küldöttségünk folytatott. 9 Ennek a tárgyalásnak, amelyet magyar részről kezdeményeztünk, vilá­gos és meghatározott célja volt. Mi azt kértük a Szovjetunió Kommunista Pártjától és a szovjet kormánytól, hogy vizsgálja felül a múlt évben aláírt szovjet-magyar megállapodást, ami azt hiszem, hogy hétéves árucsereforgalomról szólt. (Közbe­szólás: öt évre szól.) Hogy? Öt évre, 61-65-ös évre szól. A kérésünk az volt, hogy annak a megállapodásnak a kereteit jelentékenyen növeljük, ebből a célból vizsgál­juk felül. Ugyanis olyan helyzet állt elő, részben persze a Szovjetunióban végbeme­nő viharos fejlődés eredményeképpen, részben pedig nálunk is gyorsabb volt a gazdasági fejlődés még annál is, mint amit, én nem tudom, múlt év tavaszán láthattunk. Mert azt történt, hogy amit 1965-re aláírtunk a megállapodás értelmé­ben, hogy mennyi árut fog nekünk a Szovjetunió szállítani, mennyit fogunk mi a Szovjetuniónak szállítani, ugyanazt a szintet elértük már az 1959-es évben. Ezért kértük, hogy növeljük. A Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya indokolt­nak tartotta, a tárgyalást lefolytattuk. A szovjet elvtársak részéről messzemenő jóindulattal, segítőkészséggel és elvi egyetértéssel találkoztunk abban, hogy növel­ni kell az áruforgalmat. A tárgyalás eredményeképpen az eredeti áruforgalmi ösz­szeg, ami 8,1 milliárd rubel volt, 10,8 milliárd rubelre növekedett, azaz egyharmadával bővült. Ez önmagában jelentékeny növekedés, mert ezek szerint az 1958-as forgalomhoz képest, amikor ezek a tárgyalások tulajdonképpen a kezde­ti lépéseket megtették, 1965-re az áruforgalom 83%-kal fog növekedni magyar­szovjet viszonylatban ezzel a bővítéssel. A tárgyalás eredményeként egynéhány nagyon fontos és jó eredmény született az egyes ágazatokat illetően is. Különösen jó megállapodás született vegyipari berendezések szállítása kérdésében, amit a Szovjetunió szállít Magyarországra. Úgyhogy azt a jelzett vegyipari fejlesztést, ami már itt ezekben a tézisekben is jelezve van, azt a mostani megállapodás nagyjából meg is oldja, illetve a szükséges fedezetet ahhoz megadja. Hasonló jó eredmények születtek erőműberendezések szállításában, azonkívül energiaátadásában, s egy­néhány más területen, amit én itt felsorolni nem tudok. Egy egész sor komplett 97

Next

/
Thumbnails
Contents