A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

közben az egyes dolgozók keresete csak 2-3%-kal növekedett, mert ilyen ellentmondásért már drága árat fizetett valamikor a párt, és ezt semmi szín alatt megismételni nem lehet. Ez a folyamat valószínűleg úgy jelentkezik, hogy maga a béralap kötött, a jobb munkaszervezéssel még volna mit csinálni, a jobb munkafegyelemért még van tennivaló, de van egy másik út is, hogy több embert vesznek fel. A béralap kötve van, mit csinálnak? Alacsonyabb bérkategóriára vesznek fel meglehetősen nagyszámú embert. így az a helyzet, hogy a múlt évben is ott dolgozó emberek keresetének a szintje nem csökken, az megmarad, viszont a gyáron belül most már két kategória van: az egyik, aki régen ott dolgozik, annak a kereseti szintje megvan és növekszik, viszont az újonnan beállított embereket már egy alacsonyabb szinten veszik fel, és azoknak a kereseti szintje bizony a gyáron belül kicsit alacsony. Ezzel nekünk majd kell foglalkozni, hogy hogyan lehet ezt a rendszert még tovább fejleszteni, mert maga a folyamat, bár egyelőre nem veszélyes, mert főként munkásokat vettek fel, de mégsem mondható egészségesnek. Eves fejlődésében ez nem egészséges, sőt káros lesz. Mert, ha nem a termelékenység növekszik, hanem a foglalkoztatott munkásoknak a száma, annak az lesz az eredménye, hogy a termelés korszerűségének a nívója nem növekszik, és a dolgozók keresete sem fog növekedni. Úgyhogy ezt az egyszerű receptet egy kicsit meg kell törni, valamilyen módon. Itt említésre érdemes, mint nagyon fontos kérdés, hogy a külkereskedelem félévi mérlege is jó. A tervünk a múlt évihez képest nagyobb követelményt jelentett. Én pontosan nem tudom most megmondani, hogy mennyivel, de emeltebb a követelmény a külkereskedelemmel szemben, és az első félév úgy ment, hogy a behozatali tervet 107%-ra túlteljesítette a magyar népgazdaság, a kivitelit viszont 118%-ra teljesítette túl. Úgyhogy az első félév külkereskedelmi forgalma jó, és megfelel azoknak a követelményeknek, amit a márciusi központi bizottsági határozat előírt. Ez a félévi eredményt is figyelembe véve folyik különböző párt- és állami szerveknél a tervek készítése, mégpedig egy időben több terven dolgoznak az illetékes szervek. Most kidolgozás alatt van az ötéves terv irányelve, amivel kapcsolatban az az elképzelés, hogy szeptemberben, tehát kb. egy hónap múlva, vagy egy hónapon belül a Központi Bizottság elé hozzuk megvitatás céljából, utána pedig, részben a közvéleménnyel ismertetjük, és a kongresszus elé visszük döntés céljából. Ezzel egy időben kell foglalkozni természetesen a jövő évi tervvel, amelyik szintén bizonyos mértékben komplikált, mert hiszen a hároméves terv befejező évét jelenti, és ugyanakkor tervezési feladatot ad az, hogy ha ez év végéig a tervet néhány lényeges kérdésben teljesítik, akkor a jövő évben hogyan és miként dolgozik tovább a népgazdaság. Mind a két kérdés folyamatban van. Dolgoznak az illetékes szervek a mezőgazdaság ötéves tervén is. Külön, ez része ugyan az ötéves terv irányelveinek, de külön dolgoznak a mezőgazdaság ötéves tervén, mert az önmagában külön egy fontos és bizonyos értelemben problematikus dolog. Az elképzelés az, hogy a Központi Bizottság elé hoznánk a mezőgazdaság ötéves tervét is, hogy azt megfelelően megvitassuk.

8 Itt ezzel a tervvel olyan kérdéseink vannak, hogy szakítani kell egy kicsit azért az eddigi módszerrel, vagy hogy ezt a rossz kifejezést használjam, az eddigi hozzáállással, mert a mezőgazdasági termelés és a tervezés valahogy úgy ment, hogy különböző számokat leírogattunk, hogy mennyi kell a lakosság ellátásához, kb. mennyi érhető el, és aztán akkor ez majd — gondoltuk — meglesz. Ha az eső esik, amikor kell, akkor jó, 96