A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)

részben a kedvező természeti körülmények miatt, az eddig számba vehető eredmény és az év további eredményeinek kilátásai jók. Talán emlékeznek az elvtársak, hogy itt a cél az volt — a márciusi határozatban —, hogy az éves tervet teljesítsük. Úgy néz ki, hogy ez jelentékeny mértékben túlteljesíthető lesz. A gabonánál, a kukoricánál, a burgonyánál és másnál a kilátásokat számba véve úgy néz ki, hogy a mezőgazdasági főbb növények eredménye az idén valószínűleg 20 vagy több %-kal magasabb lesz, mint a tavalyi. Ami az állattenyésztést illeti, részletes elemzés még nem áll rendelkezésünkre, de a hústermelésnél látni való, hogy a marhahústermelésnek az a kedvező irányzata, ami az utóbbi három évben megindult, az tovább folytatódik, és a marhahústermelés jelentékenyen tovább növekedik. Ami a sertéshúst, zsírt és hasonlót illeti, tehát a sertéstenyésztést és a termékek előállítását, itt volt egy elég jelentékeny törés. Azt tudják az elvtársak, hogy a szerződés iránti érdeklődés megtört a tavasszal, de úgy néz ki, hogy ez is egyenesbe fog jönni. Ugyanis a sertés száma az országban nem volt kedvezőtlen ebben az időben sem. Csak a hizlalásra való szerződéskötéssel, illetve az erre való törekvéssel volt baj. Főképp takarmánykérdések miatt. Mivel az állatlétszám itt is megvan, sőt az fejlődött, és a takarmánykilátások kedvezőek és jók, valószínű, hogy az év további menetében a sertéshúsban a lemaradás behozható lesz, sőt itt is fog az eredmény növekedni. így néz ki a dolog. Most nem tudom megállni, hogy egy kis rosszmájúsággal itt meg ne emlékezzek arról a tavalyi vitánkról, amikor arról volt szó, hogy a hároméves tervünkbe belevettünk egy 12%-os mezőgazdasági termelésnövekedést. Na most, a múlt év nem nagyon jól sikerült, és erre itt elhangzott egy javaslat, hogy ennek következtében szállítsuk le a 12%-os célkitűzést 8%-ra. Ugye ez nagyon egyszerű megoldása lett volna a mezőgazdaság hároméves tervének. És akkor itt is, a Politikai Bizottságban is vita volt. Akkor arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy az egyik év rossz, a másik év jó, de hát a mezőgazdaságban is úgy kell tervezni, hogy valami célt magunk elé kell tűzni, és dolgozni kell azért, hogy azt elérjük, még akkor is, hogyha nem nagyon kedvező a terv. Egyébként az még a múlt évi tervre is kicsit korai jóslat volt, mert hiszen az év végén értékben a mezőgazdaság termelése elérte azt, ami tervezve volt. Ami az életszínvonalat illeti, az első félévben a bérek és fizetések összege — a munkások és alkalmazottak összkeresete — a múlt évihez képest 9%-kal növekedett. A belkereskedelmi forgalom a múlt évihez képest 8%-kal növekedett. Tehát itt lehet azt mondani, hogy teljes összhang van a megnövekedett termelési érték és a megnövekedett bérek és fizetések között, mert ez mind ilyen 8-9%-os színvonalon mozog. Ami viszont a termelékenység kisebb növekedésénél jelentkező problémát illeti, az azonban itt is benne van, az életszínvonal növekedésében, mert ez a 9% az egyes munkásra értve ez nem 9%, hanem jelentékenyen kevesebb. Én most nem tudom megmondani, pontosan hány százalékkal kevesebb, de feltétlenül kevesebb 9%-nál. Ugyanis az eredményeket megnövekedett munkáslétszámmal, még ez a jobb, de részben alkalmazotti létszám növekedésével érték el, és ez azt jelenti, hogy az egy főre eső reáljövedelem, vagy akár bérnövekedés az nem 9%. (Közbeszólás: 2% kb.) Igen, az egy főre eső jövedelem-növekedés a múlt évihez képest kb. 2%. Most itt jelentkezik egy olyan kérdés, amellyel majd kell foglalkozniuk az illetékeseknek, hogy hogyan is van ez a dolog, nehogy megint valami olyasmi helyzetbe kerüljünk, hogy az összes kifizetett bérek alapján elkezdjük hirdetni, meg mondani, hogy 8 meg 9%-kal növekedett a dolgozók keresete, és 95