A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1959-1960. évi jegyzőkönyvei (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 35. Budapest, 1999)
1. JEGYZŐKÖNYV a Központi Bizottság 1959. március 6-i üléséről Jelen vannak: a Központi Bizottság tagjai, póttagjai, osztályvezetői, megyei, budapesti, budapesti kerületi PB-k első titkárai, Központi Revíziós Bizottság elnöke, főhatóságok vezetői, kommunista miniszterek, Dobi István, Ortutay Gyula, Halas Lajos, Erdei Lászlóné, Lékai Elek, Daczó József, Kovács János, Benczekovits Lajos, Veres József, a mellékelt lista szerint. 1 MAROSÁN GYÖRGY 2 elvtárs: Kedves elvtársak! A kibővített központi bizottsági ülést megnyitom. Javasoljuk, hogy a KB napirendjén a meghívón is feltüntetett beszámoló szerepeljen: Beszámoló az SZKP XXI. kongresszusáról, 3 a magyar népgazdaság helyzete és fejlődése a Szovjetunió hétéves tervének tükrében. Előadó: Kádár János elvtárs. Szeretném az elvtársak figyelmébe ajánlani a következőket: kiküldtük a határozati javaslatot, 4 azért, hogy az elvtársaknak módjuk legyen tanulmányozni. Az elvtársak kaptak még egy pótkiegészítést 5 is. Ezt tegnap vagy ma kaphatták meg, figyelmesen olvassák el. Szeretném a következőket ajánlani: a két kiadott módosítást 6 is vegyék figyelembe, s a stiláris módosításokat bízzák a szerkesztőségre. A felszólalások ne a stiláris résszel, hanem a lényeges résszel foglalkozzanak. Azért határoztunk úgy, hogy előbb kapják meg az elvtársak, hogy megfelelőképpen tanulmányozhassák és hozzászólhassanak a dolgokhoz. A Központi Bizottság tagjai hozzájárulnak a napirendhez? - Elfogadottnak nyilvánítom, és felkérem Kádár elvtársat a referátum megtartására. KÁDÁR JÁNOS 7 elvtárs: Kedves elvtársak! A referátumom nem teljesen egyezik az írásban megjelölt témával, mert talán helyesebb volna azt a címet adni neki, hogy „beszámoló küldöttségünknek a XXI. kongresszuson végzett munkájáról és néhány saját kérdésről" - mert nemcsak a népgazdaságról lesz szó. Az egyszerűség kedvéért először sorra venném a kongresszuson részt vett pártküldöttségünk konkrét munkáját. Küldöttségünk mindenekelőtt részt vett a kongresszuson és felszólalt. Ezzel kapcsolatban azt szeretném megemlíteni, hogy amikor megtanácskoztuk, miről beszéljünk, mit mondjunk a korlátozott időhatáron belül, a leglényegesebb, amit elhatároztunk, az volt, hogy mértéktartóan és nem hencegően beszélni. így is állítottuk össze a felszólalásunkat, és azt egyébként nagyon jól fogadták. Különösen az tetszett a résztvevőknek, hogy nem döngettük a mellünket, hogy reálisan ítéltük meg a saját helyzetünket. Egyébként, ha erről szó van, meg kell említeni, hogy örvendetes módon ezen a kongresszuson már sem a hivatalos tárgyalásokon, sem a nemhivatalos érintkezések során a magyar kérdés mint világkérdés nem szerepelt - ez fontos dolog a mi számunkra. A küldöttség nevében [be]számolok arról, hogy átadtuk azt a művészi munkát, 8 ami eredetileg a szovjethatalom negyvenéves fennállása tiszteletére készült. Az SZKP részéről meglehetősen ünnepélyes formák közt vették át, Hruscsov 9