Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
Villafranca után, Garibaldi mellett 1859-1861
tán nyugodt szívvel engedte útjára az első, majd egy-egy nap késéssel a következő két csoportot 152 . Klapka György Tüköryhez, Cavourhoz és Kossuthhoz írt köszönőlevéllel zárta le a szomorú eseménysort 153 , Ihász Dániel pedig a pénzügyi zárszámadás elkészítésével tette ad acta a légió ügyét 154 . Az alessandriai hadosztály főparancsnoksága pedig továbbította a minisztérium leiratát, melylyel 3 havi illetményük folyósítása mellett felmentette a légió 38 tisztjét, Ihász Dánielt, Tüköry Lajost, Kiss Józsefet és Eberhardt Károlyt várakozási állományba helyezte, egyúttal bejelentette, hogy Kiss Miklóst szolgálatai elismeréséül az olasz király a Szent Móric és Lázár-rend lovagjává nevezte ki 155 . VILLAFRANCA UTÁN, GARIBALDI MELLETT 1859-1861 Úton hazafelé — a magyar légió feloszlatását kimondó határozat meghozatala körüli bizonytalanság miatt — néhány katona megszökött a seregtől. Alessandro Monti 1848-as olasz légiójának mintájára Bethlen Gergely összetoborozta őket, hogy a Villafranca után is tovább folytatódó észak-olasz nemzeti és szabadságmozgalomban részt vállaló katonai egységet szervezzen belőlük. Kossuth amerikai útja idején felvetett elképzelését támogatta Lodovico Frapoli modenai hadügyminiszter is, aki a hazatérők utolsó csoportja előtt megismételte Kossuthnak korábban tett ajánlatát: az Itáliában maradó katonákat átveszi hadseregük állományába. A kis csoport már november elején szervezett egységgé alakult Pármában „Piacenzai Huszárok" néven 156 Az Itália földjén maradt tisztek egy része is megfelelő állást, esetenként vezető beosztást kapott az egyre duzzadó létszámú észak-olasz hadseregben 157 . Reális volt Bethlen elképzelése, hogy a katonákat egységben tartsa, és a rövidesen várható további egyesítési harcokban a viszonzás reményében segítse az olaszokat. 1859 szeptemberében Lalande már arról számolhatott be Kossuthnak, hogy beszélnek az emiliai tartományok annexiójáról 158 . Toscana, Párma, Modena és Romagna szembeszállt a villafrancai fegyverszüneti megállapodásban foglaltakkal, és Garibaldi főparancsnoksága alatt katonai szövetségbe tömörült, majd Luigi Carlo Farmi kormányzó Modenából kiindulva kiterjesztette hatalmát e területekre, előkészítve a csatlakozást Piemonttal 159 . A vülafrancai fegyverszünet a francia akaratot képviselte és nem az olasz törekvéseket. Ehhez hozzájárult még az is, hogy Napóleon győztes francia-olasz 152 Szeptember 15-én indítja Klapka az első csoportot. - Klapka levele La Marmorához, 1859. szeptember 14. — MOL R 295 7. tétel Leveleskönyv Nr. 28. — Vö. 216. sz. 153 Klapka levele Tüköryhez, 1859. szeptember 21., Cavourhoz, 1859. szeptember 21., Kossuthhoz, 1859. szeptember 24. - MOL R 90 I. 2903. 154 Ihász levele Kossuthoz, 1859. október 2. - MOL R 90 I. 2911. 155 Az alessandriai hadosztály főparancsnokság az Alessandriában állomásozó magyar légió parancsnokságához, 1859. október 2.- MOL R 112 II.S.2.-35.a. - Vó. 221. sz. 156 Ihász levele Kossuthhoz, 1859. szeptember 19., már a szervezés előrehaladtáról számolt be a Magyar Sajtó 1859. november 16-i számában a „Piacenzai Huszárok" elnevezésű ezred megalakulását jelentve. 157 Ihász levele Kossuthhoz, 1859. szeptember 13. - MOL R 112 II. S. 2-23. sz. 158 Lalande levele Klapkához, 1859. szeptember 7. — MOL R 295 22. t. — Vó. 211. sz. 159 A csatlakozást eldöntő népszavazásra 1860. március 11-12-én került sor.
