Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
Cavour és Kossuth 1855-1861
Az első hadifogoly-szállítmány után június első napjaira 120-ra nőtt azok száma, akik a hadifogság helyett az átállást választották. A következő napokban a létszám tovább növekedett, aminek hatására Cavour június 8-án megbízta Klapka Györgyöt a Magyar Légió megalakításával, szervezeti felépítésének kidolgozásával, a kinevezendő tisztek névsorának elkészítésével és felterjesztésével 116 . A király által már május 24-én aláírt dekrétumot június 10-én hivatalosan is kihirdettette 117 . A rendelet szövege megdöbbenést keltett az emigránsok között, miután abban nem szerepelt célként a haza felszabadítása, mindössze egy Olaszországban harcoló magyar egység felállításáról rendelkezett. Klapka még a rendelet megismerése előtt megkezdte a szervezést, elsőként a katonáknak a castelezzói erődből Acquiba történő átköltöztetéséhez szükséges ruhaneműk beszerzését 118 , majd javaslatot tett a kinevezendő tisztekre: parancsnoknak Ihász Dániel ezredes, századosoknak Mogyoródy Adolf, Novelli Antal, Vörös Antal, Mihalovics Lajos, főhadnagyoknak Jávorka József, Podhorszky Ernő, Markó András, Nagy Károly, valamint 2 őrmester, 12 káplár, 1 dobos és 2 utász csapatonként 119 . Klapka már öt nap múlva jelezhette Cavournak, hogy Ihász, Mogyoródy, Mihalovics, Jávorka, Podhorszky, Markó és Nagy Károly kinevezése az 1. zászlóaljhoz megérkezett, és megkezdte a 2. zászlóalj szervezését, mert időközben a létszám 451-ről 691-re emelkedett 120 . Pár nap múlva Klapka Cavour elé terjesztette a Magyar Légió elkészült szervezési tervét, a kísérőlevélben jelezve, hogy már a 2. zászlóaljhoz is van 260 embere 121 . A tervezettel egyszerre küldte el jóváhagyásra Klapka a Teleki Lászlóval együtt készített katonai eskü-tervezetet 122 . A légió szervezése június 8-tól gyors ütemben haladt, de az említett tevékenységgel párhuzamosan politikai vita is folyt az emigráció vezetői és Cavour között. A királyi dekrétum szövegét csak a kiadás utáni nap, június 11-én olvasta Klapka és Teleki. A benne foglaltak nem feleltek meg a korábbi megállapodásoknak: a dekrétum ugyanis nem jelölte meg a légió szervezésének végcélját, a magyarországi felszabadító harcot, illetve a katonákat a szárd-piemonti királyra kívánta felesketni. A Genova melletti, castelezzói e116 Cavour belügyminiszter levele Klapka Györgyhöz, 1859. június 8. — MOL R 295 7. t. Legio Hongroise 1859. június 8. —Vö. 155. sz. 117 A Szard kormány rendelete egy Magyar Légió alakitására. 1859. május 24.- MOL R 295 7. t. „Legio Hongroise - 1859". - Vö. 148. sz. Teleki értetlen az események láttán: előbb Cavour sürgette a királyi jóváhagyást, június elején azonban Telekinek arról számolt be, hogy mindaddig nem szabad a rendeltet kiadni, amig az előzetes szervezés nyomán nem gyarapszik kellő létszámúra az állomány- Teleki levele Kossuthhoz, 1859. június 7. — MOL R 90 I. 2795. — Vó. 154. sz. 118 Klapka levele Cavourhoz, 1859. június 8., - MOL R 295 7. t. „Magyar Sereg Főparancsnoksága - Levelezés a Szard Minisztériummal" No 1. - Vö. 156. sz. 119 Klapka levele Cavourhoz, 1859. június 11. — MOL R 295 7. t. Leveleskönyv Nr. 2. — Vó. 157. sz. 120 Klapka levele Cavourhoz, 1859. június 16. — MOL R 295 Leveleskönyv Nr. 3. — Vó. 165. sz., a 451 fő Klapka 1859. június 11-i levelében szerepel, Vő. 157. sz. 121 Kísérőlevél: Klapka levele Cavourhoz, 1859. június 21. — MOL R 295 7. t. Leveleskönyv Nr. 4. — Vö. 166. sz., a tervezet: u. ott. Nr. 6. - Vó. 167. sz. 122 U. ott. Nr. 6,-Vö. 168. sz.
