Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
Az olaszországi kapcsolatok első szakasza Mazzini és Kossuth 1850-1855
del találkozásuk után Monti október l-jén kelt levelében 58 nemcsak a további szervezésről tájékoztatta Kossuthot, de kitért a felkelés kirobbantásának időpontjára is. Gondolatai megegyeznek Kossuth korábbi érvelésével: a francia elnökválasztás kimenetele döntő fontosságú a felkelés szempontjából, mert a köztársasági erők veresége esetén nincs reális esélye sem a lombardiai, sem a magyar felkelésnek. Francia támogatottság nélkül bukásra van ítélve, így inkább el kell halasztani és kivárni a megfelelő alkalmat. Éppen a megfontoltság hiánya miatt ítéli levelében Mazzini tevékenységét komolytalannak, reális támogatási alapot nélkülözőnek. Pulszky is óvta Kossuthot, hogy a Mazzini-féle londoni comitéval szövetkezzék, mert az Kossuth politikai megítélését negatívan befolyásolná az angol közvéleményben 59 . Kossuth, bár október 29-én megérkezett Londonba, sűrű programja miatt csak 1851. október 31-én találkozott először személyesen Mazzinivel. Kossuth — az említett okok miatt — korábbi álláspontját revideálta és elfogadta Mazzini elméletét: mozgalmuk csak a köztársaságért küzdve vihető sikerre. A felkelés megindításának időpontja találkozásuk után is vitás kérdés maradt köztük. Kossuth feltétlenül ragaszkodott ahhoz, hogy a francia politikai események alakulásától tegyék függővé a felkelés kirobbantását vagy elhalasztását. Mindenképpen el akarta kerülni azt a súlyos kockázatot, melyet a francia köztársasági eszmék bukásából eredő elszigeteltség jelentett volna. Mazzini ezzel nem értett egyet. Gyorsítani akarta a felkelést, éppen a francia események befolyásolására, de legkésőbbi időpontként 1852 tavaszát jelölte meg. Szükségesnek tartotta, hogy Kossuth csatlakozzék az „Itália Barátai Egyesület"-hez (Society of the friends of Italy a levelezésben „Friends of Italy"-ként említve), amely a Mazzini elvei alapján szerveződő mozgalom népszerűsítésére alakult. Kossuth előbb igent mondott, majd értesítette Mazzinit, hogy egyenlőre nem kívánja a közös „Friends of Italy and Hungary" társaság létrehozását 60 . Nemcsak Mazzininek a felkelés időpontjára vonatkozó nézete miatt vonakodott e lépéstől, hanem azért is, mert Mazzini elvárta tőle, hogy csatlakozása esetén már angliai látogatása során hozza nyilvánosságra együttműködésüket, mely egyben a köztársasági eszme hirdetését is jelentette. Kossuth stratégiai okokból erre nem vállalkozhatott, mert ezzel veszélyeztette volna a monarchikus berendezkedést pártolók támogatását. A személyes találkozó nem hozta meg a kívánt eredményt, a két mozgalom további egymás mellett működésében állapodtak meg azzal, hogy a későbbi lépéseket Kossuth amerikai útja után egyeztetik. Elutazása előtt Kossuth levélben figyelmeztette Montit, hogy a mozgalmak szervezésében a nemzeteknek nem szabad beleszólniuk egymás ügyeibe — utalás ez a bizottságok Mazzini kezdeményezte egyesítésére —, és röviden tájékoztatta, hogy szövetségre lép Mazzinivel, ha ő is a magántulajdon szentsége alapján áll 61 . 58 Monti levele Kossuthhoz, 1851. október 1. — MOL R 90 I. 1368. — Vó. 64. sz. 59 Pulszky levele Kossuthhoz, 1851. október 6. - MOL R 90 I. 1371. 60 Mazzini levele Kossuthhoz, 1850. november 13. — MOL R 90 I. 3021. — Vö. 69. sz.: a társaság eredeti neve Friends of Italy, Kossuth belépésével bővítették volna elnevezését is. 61 Kossuth levele Montihoz, 1851. november 19. — MOL R 90 I. 1469. — Vö. 70. sz.
