Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
Az olaszországi kapcsolatok első szakasza Mazzini és Kossuth 1850-1855
1851 novemberében Kossuthot testvérei arról értesítették, hogy Makk kivihetetlen rendeleteket adott ki, hatalmas összegeket kért és visszaélt hatalmával. Kossuthot felháborította, hogy Makk nem jelentkezik, helyette Figyelmesy Fülöp kézbesítette Meszlényiné panaszos levelét. Kossuth ekkor minden tevékenységtől eltiltva családját, az erdélyi ügyek további szervezésével Gál Sándort bízta meg, aki már korábban is tevékenykedett Erdélyben, és mint erről 1850 márciusában beszámol Kossuthnak, utasítása értelmében felvette a kapcsolatot Mazzinivel és az európai szervező bizottsággal 62 . Makk József — Kossuth nevének felhasználásával — tovább folytatta a szervezést, a Lemmi közvetítésével Kossuthtól kapott pénzzel is csak 1852. május végén számolt el 63 . Figyelmesy Fülöp látogatása után Kossuth nemcsak a politikai tárgyalások folytatására adott megbízást Gálnak, de a katonai szervezésre és a Makk által kialakított hálózat átvételére is. Bár a Makk-ügy ezzel nem zárult le, Kossuth többet nem tárgyalt vele, környezetével és megbízottaival tudatta, hogy megvonta tőle bizalmát. Londoni tartózkodása alatt alakította ki azt a hálózatot, amelyet távollétében szükségesnek vélt a horvátországi és az olasz mozgalom szervezéséhez. Alessandro Monti megbízására — mint arról már szó volt — már korábban sor került, most a szervezés kiterjesztése érdekében olaszországi képviselőjéül Vetter Antal volt honvédtábornokot nevezte ki, és egyben megbízta a lombardiai dezertálok fogadásával, illetve 1851. november 13-án kelt, a katonákhoz intézendő kiáltvány kiadásával 64 . Teleki Sándort Torinóba küldte, hogy Monti mellett képviselje a magyar érdekeket. Kossuth figyelmét minden valószínűség szerint Lemmi hívta fel arra, hogy a Napóleon államcsínye után kialakult politikai helyzetben ez a terület lenne a legalkalmasabb a forradalom kirobbantására. Kossuth 1851. december 22-i levelében már egy szicíliai felkelés tervéről írt Mazzininek 65 . Kossuth 1851 végén kidolgozta az expedíció tervét, majd megkezdte a szervezést. Ehhez tartozott az az elképzelése, hogy hajót bérel Amerikában, és azt a flotta hallgatólagos védelme mellett küldi el Szicília felé. Lemmit elküldte Máltára, hogy béreljen hajókat az Amerikából érkező fegyverek továbbszállítására, valamint szervezze meg a hajók fogadását és a fegyverek továbbszállítását. E feladatra Lemmi azért is bizonyult megfelelő személynek, mert Máltán borkereskedése lévén, nem volt feltűnő ottani megjelenése és tevékenysége. Az expedíció vezetésére előbb Lemmin keresztül 66 , majd közvetlenül Mazzini is az akkor Amerikában tartózkodó Giuseppe Garibaldit ajánlják Kossuth figyelmébe 67 . Kossuth terve szerint az expedíció a szicíliai felkelést segítette volna fegyverrel és katonákkal. A mozgalom azután lángra lobbantja Lombardiát, és 62 Gál levele Kossuthhoz, 1850. március 31. - MOL R 90 I. 1159., Vö. 37. sz. 63 Lemmi levele Kossuthhoz, 1852. június 2. — MOL R 90 I. 1846. — Vö. 91. sz. 64 „Kossuth Lajos kormányzó az Olaszhonban tanyázó magyar hadseregnek." 1851. november 19. - MOL R 112 II.S.2-1. sz. 65 Kossuth e leveléről sem másolat, sem fogalmazvány nem található a MOL-ban, de Mazzini 1852. január 2-i válaszleveléből kirajzolódik Kossuth terve. Mazzini levele Kossuthhoz, 1852. január 2. — MOL R 90 I. 1544. — Vó. 76. sz. 66 Lemmi levele Kossuthhoz, 1851. december, — MOL R 90 I. 1544. — Vö. 76. sz. 67 Mazzini levele Kossuthhoz, 1852. január 2. — MOL R 90 I. 3033. — Vó. 78. sz
