Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
Az olaszországi kapcsolatok első szakasza Mazzini és Kossuth 1850-1855
Makk felkereste őt Kütahyában, ahol a konkrét terveket is egyeztették, a titkos szervezés alapjául az olasz „évszak" rendszert jelölve ki. A szervezés mind Magyarország, mind Erdély területére kiterjedt. A megállapodás megszületése után, 1851 júliusában 53 Makk Konstantinápolyba ment, ahol megszerkesztette a János szózatát 54 . A szózat rendkívül agresszív hangneme megrémisztette Kossuth Zsuzsannát, annak kinyomtatását és terjesztését nem vállalta, de egyenlőre nem értesítette bátyját a Makk alkalmasságára vonatkozó kételyeiről, miután más szervezőt nem tudott ajánlani helyette. Kossuth rendületlenül küldte Makknak utasításait a nemzetiségi megegyezés irányában teendő lépésekről. Makk elsősorban Erdélyben szervezkedett, Kossuth Zsuzsanna, Jubál Karoly és Noszlopi Gáspár pedig Magyarországon. Kossuth Kütahyát elhagyva Gemlikbe várta a Makk által beszervezett nemzetiségi képviselőket, hogy követeléseiket egyeztetve a közös platformot kialakíthassák, azonban Makk még nem jutott erre a szintre a szervezésben. A török kikötőben a szervezés hiányosságai miatt elmaradt a tárgyalás a nemzetiségekkel. Kossuth megbízása alapján Monti szervezkedése párhuzamosan folyt Lombardiában 55 . Kossuth először Lemmihez fordult, hogy agitációs céllal küldjön ügynököt a lombardiai magyar csapatokhoz, tervéről Mazzininek is beszámolt 56 . Lemmi Mazzini tanácsára nem jelölt ki ügynököt, és Kossuthnak azzal érvelt, hogy nincs embere. Kossuth keserűen csalódott a piemonti kormányban, mert a tervezett tüntetéstől való félelmében nem engedélyezte a Kossuthot szállító hajó kikötését Genovában. Montival azonban sikerült Kossuthnak Speziában tárgyalni, aki mint említettük, vállalta a lombardiai küldetést. Szeptember 7-i levelében Monti már részletesen beszámolt Kossuthnak a szervezés első lépéseként megalakított bizottság feladatairól, addigi tevékenységéről és egyben jelezte, hogy a szervezéshez az is szükséges, hogy Kossuth pénzt küldjön 57 . Kossuth ugyanakkor Mazzinihoz fordult a magyarországi belső szervezéshez szükséges pénz kölcsönzése érdekében. Többször sürgette Mazzinit, hogy folyósítsa az első részletként szükséges mintegy 4-5.000 fontot. Londonból is írt e tárgyban sürgető levelet abban a hitben, hogy Mazzini a kölcsönkötvények kibocsátásából jelentősebb összeg felett rendelkezik Kossuth elutazása előtt a lombardiai katonáknak egy kiáltványt fogalmazott és adott át Montinak, hasonlóképpen kiáltványt írt pár nappal később Marseille-ben Makk részére azzal, hogy azt Magyarországon terjesszék. Rövid52 Kossuth levele Makk Józsefhez, 1851. június 28. - MOL R 90 I. 1275. A felhatalmazást Kossuth és Ihász irta alá, hátlapján Makk fogadalma Kossuth utasításainak megtartására. 53 Lemmi levele Kossuthhoz, 1851. július 8. — MOL R 90 I. 1286. — Vó. 54. sz. 54 A szózat a magyarság és a nemzetiségek összefogását hangsúlyozza az elnyomók ellen. Mindenkit a hatalommal szembeni ellenállásra szólít fel, fegyverek gyűjtésére, Kossuth bankjegyek vásárlására. Ismerteti a titkos szervezkedés évszak rendszerét. Egyetlen cél a szabadság és nincs kegyelem az árulóknak, a haza ellenségeinek. 55 Monti levele Kossuthhoz, 1851. július 27. — MOL R 90 I. 1304. — Vó. 59. sz. 56 Kossuth levele Mazzinihoz, 1851. július 16. — MOL R 90 I. 1295. — Vö. 56. sz. 57 Monti levele Kossuthhoz, 1851. szepember 7. — MOL R 90 I. 1343. — Vö. 63. sz.
