Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
Az olaszországi kapcsolatok első szakasza Mazzini és Kossuth 1850-1855
tára visszamenve várja az oda érkező fegyverszállítmányt. A kezdeti lendület azonban megtört, sőt a kölcsönj egyek kibocsátása ellenérzést váltott ki, és leginkább csak az emigránsok vásárolták. A meghívás ténye, a közvélemény szimpátiája és a hivatalos fogadtatás közti ellentmondás több okra vezethető vissza, ezek némelyike a hivatalos Amerika számára csak Kossuth angliai útja során vált ismertté. Kossuth angliai beszédei során a nagyhatalmaktól a demokráciák védelmét kérte, Amerikától a "beavatkozást a be nem avatkozásért". Az Államok belső problémái — elsősorban a rabszolga-kérdés miatt — nem tudott kilépni a semlegességi politikából. Amerika változatlan politikáját hangsúlyozva erre utalt Fillmore is lakonikus rövidséggel. Kossuth magánbeszélgetéseik során igyekezett Webstert meggyőzni ennek az elvnek a tarthatatlanságáról, számos Webster számára méltányolható érvvel alátámasztva, pl. hogy az Államok kereskedelmi pozícióit csak e politika megváltoztatásával tudja megvédeni. Másik lényeges elem Kossuthnak az államforma kérdésében tett nyilatkozata: még Kossuth hajóútja idején megjelent kütahyai alkotmány-tervezete a románokra vonatkozó rész kihagyásával. Az ebben célként meghatározott köztársasági államforma nagy felháborodást keltett. Kossuth és környezete ugyan mélyen elitélte az indiszkréciót, a tervezet nyilvánosságra hozását, de a Kossuth védelmében és ellene írt cikkek egyformán ártottak amerikai megítélésének. Angliai helyzetét is módosította, miután csak a régi alkotmány alapján voltak hajlandók Kossuthtal tárgyalni, a tervezetben pedig éppen ennek megváltoztatása volt célul tűzve. AZ OLASZORSZÁGI KAPCSOLAT ELSŐ SZAKASZA MAZZINI ÉS KOSSUTH 1850-1855 Kossuth angliai és amerikai utazásának elsődleges célja a vidini levél szellemében fogalmazódott meg, melyben összegezte politikai tevékenységét az európai közvélemény számára 5 * 2 : Világos nem a szabadságharc vége, csak mélypont és ennek értelmében azonnal hozzá kell kezdeni a felkelés folytatásának szervezéséhez belföldön és külföldön egyaránt. A sikeres felkelés alapfeltétele a nemzetiségekkel való megegyezés, a nyugati hatalmak erkölcsi és anyagi támogatásának megnyerése, továbbá az anyagi erőforrások megteremtése. Kossuth hatalmas feladatot vállalt magára: megismertette a magyar nemzet sorsát, Angliában és Amerikában sok emberben rokonszenvet, együttérzést keltett. Elsődlegesen a demokraták és a baloldali erők láttak benne szövetségest, mert a hivatalos politikában mint embert tisztelték, képességeit nagyra becsülték, de politikai nézeteit nem fogadták el. A dunai szövetség tervének kidolgozása jelentős előrelépés volt politikájában, az abban foglaltak alapján javult a nemzetiségekkel való megegyezés lehetősége, és Carosini belgrádi teHajnal: A Kossuth emigráció. I. 472-474.
