Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-emigráció olaszországi kapcsolatai 1849–1866 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 34. Budapest, 1999)
Az olaszországi kapcsolatok első szakasza Mazzini és Kossuth 1850-1855
vékenysége reményt adott arra, hogy a szerbekkel területi engedmények árán szövetség köthető. Kossuth Kütahyában kapta kézhez az Európai Központi Demokrata Bizottság nevében Ruge, Darasz és Mazzini 1850. augusztus 7-én kelt hivatalos felkérését a nemzetközi mozgalomhoz való csatlakozásra 33 . A felkérést Mazzini augusztus 15-én kelt kísérő levelével küldte el Kossuthnak 34 , és egyben összekötőként ajánlotta Adriano Lemmit. Kossuth Guyon távozása miatt késve kapta meg e két levelet, Lemmi csak szeptember elején kérte, hogy jelöljön ki egy megbízható embert, akinek a leveleket átadhatja 35 , amelyek végül Thompson Hamilton közvetítésével jutottak Kossuth kezébe 36 . Lemmitől, majd közvetlenül Mazzini leveleiből világos képet kapott a londoni olasz emigráció politikájáról és arról, milyen szerepet szánnak az esetleges magyar részvételnek. 1850. januárjában Henningsen is részletesen beszámolt Kossuthnak az olasz politikai helyzetről és Mazzinivel folytatott tárgyalásairól 3,7 . Kossuth Mazzini leveleire kezdetben nem válaszolt, 1851. március 19-én kelt első Mazzinihez írt levele. 38 Ez akkor is figyelemre méltó, ha tudjuk, hogy legkorábban október végén kaphatta kézhez Mazzini első jelentkezését. Az első, levelezés útján lefolytatott politikai viták után Kossuth a londoni találkozón sem kötelezte el magát a szövetség mellett, csak feltételes együttműködésről tárgyalt. Az amerikai út után, visszatérve Londonba, nem maradt más lehetőség, mint elfogadni az egyetlen szövetségesnek ajánlkozó felet, még ha az radikálisabb nézeteket is vall, mint amelyek Kossuth céljai számára kívánatosak, és az együttműködés esetleg a konzervatívabb nyugati politika számára kevésbé szalonképes. Mazzini az 1830-as carbonari összeesküvésben való részvétele miatt száműzetésbe ment, és Marseille-be költözésekor indította meg mozgalmát — a köztársasági eszméket képviselve — az egységes olasz nemzet megteremtésére. Ehhez keresve szövetségeseket az európai népek körében együttműködésre, a legnagyobb lehetőséget Magyarországban látta. Már az 1830-as években tudomást szerzett a reformmozgalmakról, és a magyar börtönökben — elsősorban Szegeden — fogva tartott lombardiai politikai foglyoktól is kedvező értesüléseket kapott a magyar függetlenségi törekvésekről. Mazzini sajtókampányba kezdett annak érdekében, hogy honfitársaival megismertesse a magyarok helyzetét, és a század első harmadában Itáliában uralkodó — a megszálló osztrák hadseregben szolgáló katonák miatti — magyarellenes hangulatot megváltoztatva, a két nemzet szövetségét jelölje ki célul. Mazzinit a reális politikai és katonai helyzetfelmérés fordította Magyarország felé. Kossuth ugyanezen az úton igyekezett később a piemonti kormánynak bizonyítani, hogy az olasz egység a magyar-ügy támogatása nélkül nem oldható meg, Ausztria csak időle33 1850. augusztus 7. — MOL R 90 I. 868. — Vó. 12. sz. 34 Mazzini levele Kossuthhoz, 1850. augusztus 15. — MOL R 90 I. 874. — Vó. 13. sz. 35 Lemmi levele Kossuthhoz, 1850. szeptember 3. — MOL R 90 I. 895. — Vó. 15. sz. 36 Lemmi levele Kossuthhoz, 1850. november 4. — MOL R 90 I. 943. — Vö. 17. sz.: Lemmi érdeklődik, hogy megkapta-e Kossuth a leveleket. 37 Henningsen levele Kossuthhoz, 1851. január 5-9. - MOL R 90 I. 1244. 38 Kossuth levele Mazzinihoz, 1851. március 19. — MOL R 90 I. 1143. — Vó. 34. sz.
